A biológiában a motilitás vagy mozgékonyság a spontán, független, energiafelhasználással járó mozgásra való képességet jelenti. A legtöbb állat motilis, de a kifejezést az állatok mozgásán kívül jellemzően egysejtű és egyszerű többsejtű élőlényekre, valamint a többsejtűek egyes szerveinek folyadékáramoltatási mechanizmusaira szokás alkalmazni. A motilis, vízben élő szervezeteket gyakran szabadon úszó életformáknak nevezik.
A motilis életmód ellentéte a szesszilis (aljzathoz rögzült).
A motilitás utalhat az élőlény azon képességére, hogy az ételt tápcsatornáján keresztül mozgatni képes (perisztaltika) – szokás beszélni a nyelőcső, a gyomor, a bélrendszer motilitásáról, intesztinális motilitásról stb.
A prokarióta ostortól eltérően, az eukarióta sejtek csillóit (cilia) és ostorait (flagella) összefoglaló néven undulipodiumnak (tsz. undulipodia) nevezzük; ezek hajlékony, vékony, ostorszerű nyúlványok, melyek a sejt lévő bazális testből, a kinetoszómából nőnek ki. A motilis vagy szekunder csillók és az ostorok mozgékonyak. A primer csillók érzékelésre szolgálnak, és nem mozgékonyak. Az eukarióta csilló strukturálisan megegyezik az eukarióta ostorral, funkció és/vagy hosszúság szerint szokás közöttük különbséget tenni.
A sejt mozgása történhet:
{{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)