|
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |

Mozgalmi dalnak (vagy mozgalmi indulónak) olyan dalokat nevezünk, melyeket politikai célból írtak. A munkáskultúrában különleges helyet foglalt el a mozgalmi dal. A zene az érzelmek nyelve, ezért a mozgalmi dal is először az érzelmekre hat, könnyen megjegyezhető, egyszerű, jól hangzó dallamával. Ezt a megjegyezhető dallamot kapcsolja össze a dal szövegével, melynek értelme már a politikai agitáció és ideológiai befolyásolás eszköze volt. A dal éneklése gyakran maga is tüntetés, harci cselekedet volt. A mozgalmi dal és a munkadal éltette, összetartotta és egyúttal szórakoztatta a munkásmozgalmi közösségeket.
A katonaság, Honvédség – egyik alapvető kiképzése a menetdal begyakorlása. Amikor menetelnek, egyik parancs: -"Nótát!" Sok katona dal, népdal egyben menetdal is. Ennek ritmusát fölveszi az egység. Egyszerre lépnek (futnak USA egységben), lehet gyorsítani, lassítani szükség szerint a ritmust. Dal közben nincs beszéd (szigorúan büntetik!), mindenkinek énekelni kell. (A hallgatót is büntetik!) A Kossuth-nóta az 1848–49-es szabadságharc legnépszerűbb toborzó dala volt. Kimaradt az 1959-es KISZ daloskönyvből.
Jó időben, rossz időben/ Hordom kedves fegyverem./ Összeszoktunk és azóta/Egyre jobban kedvelem.- Tréfás folytatás ...Egyiket a párja kapja, másikat a pártnak adja, a harmadikkal egy a fegyvere./ Hogyha majd az óra ütni fog nekünk,/ Szputnyik száll az égre, pajtás, velünk... Igyekeztek a fegyveres testületekbe toborozni, nemcsak régen. Háry János (opera) Kodály Zoltán
A mozgalmi dalok egy kis része „rejtett tartalommal” indul, mely népdalokra emlékeztethet: idilli képeket, esetleg gyermekdalokra emlékeztető szövegeket tartalmaz az első néhány strófa, melyeket fokozatosan vált fel a politikai mondanivaló.
Erre magyar példa lehet a „Békén szusszan a mackóhad” című dal, mely első ránézésre egyszerű altatódal:
Békén szusszan a mackóhad, Puha párnán alszik a tó, Lengő hinta is elszunnyad Sűrű éj lesz jó takaró Kicsim álmodj már Csuda álom száll Iderepül a szemedre… Csitt, kicsi, tente, Csillag gyermeket elringat odafönn a Hold nagyapó.
A harmadik versszak már teljesen egyértelműen politikai tartalmú:
Jött egy vérpiros október, Ragyogott a fénye miránk Munkások hada: tűztenger Csuda jelt írt égre a láng. Kicsim álmodj már Csuda álom száll Iderepül a szemedre… Csitt, kicsi, tente, Új kor éneke szárnyalt fenn, S belerengett mind a világ.
Ennek példája (vagy paródiája) az 1972-ben készült „Kabaré” című film, mely a hasonló című musical „A holnap az enyém” („Tomorrow Belongs to Me”) dalában mutatta be a náci Németország fiataloknak készült mozgalmi dalát. A dal egy természeti képpel indít, lágy, dallamos hangokkal, mely fokozatosan csap át kemény politikai mondanivalóba és indulószerű dalba.
Az induló sorok így hangzanak (hozzávetőleges magyar fordításban):
A napsugár nyári meleget sugároz a rétre, A szarvasbika szabadon száll az erdőben, De összegyűlnek mind a vihart üdvözölni: A holnap az enyém. A hárs levelei lombosak és zöldek, A Rajna arany folyamát a tengernek adja De valahol a dicsfény még rejtve várakozik, A holnap az enyém.
A dal utolsó versszaka pedig így hangzik, melyet a Hitlerjugend fiataljai énekelnek, dobok kísérnek, és közben náci jelképeket lengetnek:
Ó Anyaföld, Anyaföld, Mutasd meg jeled, Melyre gyermekeid vártak, Jő a reggel, És a világ az enyém, A holnap az enyém.