Muszkovitpala

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A muszkovitpala a csillámpalák egyike. Ezüstös, muszkovitcsillámban gazdag kőzet. A csillám a hullámos palásság síkjában irányított elrendezésű. A muszkovitpalában kvarc, földpát és kevés biotit is van. Gránát- és kloritásványok is jelen lehetnek a kőzetben.

Szerkezete

Középszemcsés kőzet, 2–3 mm-es csillámkristályokkal. A muszkovitban gazdag és szegény szalagok kiemelik a palásságot.

Eredet

A muszkovitpala pelites kőzetekből, közepes fokozatú, mérsékelt vagy nagynyomású és alacsony-mérsékelt hőmérsékletű regionális metamorfózis hatására képződik (epimetamorf zóna). Ezen feltételek mellett átalakulnak az agyagos kőzetek. Ez a metamorfózis más kőzetekre is hatással van, de a nyomástól, hőmérséklettől és a kiinduló kőzet ásványos összetételétől függően másféle metamorfitok jönnek létre.

• Csoport: metamorf kőzetek;
• Eredet: gyűrthegységi, epimetamorf zóna;
• Szemcseméret: közép;
• Osztályozás: regionális;
• Nyomás: magas irányított nyomás;
• Hőmérséklet: alacsony vagy mérsékelt;
• Szövet: palás