Myodocopida
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Gigantocypris-faj | ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Öregcsaládok | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Myodocopida témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Myodocopida témájú kategóriát.
|
A Myodocopida egyike a kagylósrákok Myodocopa alosztályába tartozó rendeknek.
Jellemzőik
A rendhez tartozó fajok általános jellemzői:
- változó vastagságú meszes carapax anteroventralis nyílással
- a középső izombenyomatok mintázata és helyzete változó és általában teknők középpontja mögött helyezkedik el
- gyengén fejlett zárosperem
- az antennulákról hiányoznak az úszó serték
- az antennák kétágúak: nagy protopodit és mozgatható, tagolt exopodit. Az endopodit visszafejlett,
- erős mandibuláris tapogatók
A rend elkülönítésekor fontos szempont volt az antennák átalakulása motorikus szervvé: az exopodit a mellső nyíláson keresztül kilép a carapaxból és evezőszerűen előre és hátrafelé mozog, előre hajtva az állatot
Földtani jelentőség
A Myodocopidák első képviselői már a paleozoikumban megjelentek, de vékony teknőjük ritkák a fosszilis anyagban. A rend legjelentősebb öregcsaládja, a Cypridinoideák a devon óta élnek.
Rendszerezés
A rend kb. 21 genuszt foglal magába mintegy 400 recens fajjal. A Myodocopidák rendjén belül 3 öregcsalád különíthető el:
Források
- Pokorny, Vladimir – Grundzüge der Zoologischen Mikropalaeontolgie (VEB Deutscher Verlag der Wissenschaften, Berlin, 1953)
- van Morkhoven, F. P. C. M. – Post-Palaeozoic Ostracoda (Elsevier, Amsterdam, 1963)
