Nemesség

Uralkodói címek
Főnemesi rangok
További címek
Sablon:Nemesi címek

A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén. A középkorban és az újkorban a társadalom uralkodó csoportját alkotta és a fő politikai és gazdasági hatalmat birtokolta. Ma már inkább csak jelképes társadalmi jelentőségű öröklődő rang egyes európai országokban. A legrégibb nemesség megnevezésére használatba jött a kékvérű jelző. A sangre azul kifejezést állítólag Spanyolországban a mórok korszakában használták először, ahol a nyugati gót nemesek fehér bőre alatt áttetsző kék színű vérerei feltűnően elütöttek a mórok sötétebb árnyalatú bőrszíne alatt látszódó erek színétől. Más értelmezés szerint a királyok és a királynők, a fejedelmek és a hercegnők idejük nagy részét kastélyaikban töltötték, napfénytől védett kényelmes életmódban éltek, távol az egyszerű halandók által elszenvedett megpróbáltatásoktól, akiknek a tűző nap lebarnította a bőrét. A bőr fehérsége egyfajta presztízs jele volt, a fehér bőr a kiváltságosság szinonimája volt, pusztán azért, mert ez azt jelentette, hogy a sápadt színű ember nem dolgozott hajnaltól napestig a mezőn, nem árult a piacon, nem szállt a tengerre.

Története

A nemesség eredete a népcsoportok törzsi, nemzetségi berendezkedésig vezethető vissza. A törzsi és nemzetségi közösségeken belül a törzsfő környezete, nemzetségfők, katonai vezetők fokozatosan a többieknél nagyobb vagyonra, földbirtokra és kiváltságokra tettek szert, e réteg kiegészült későbbi betelepülőkkel és a társadalmi ranglétrán helyben felemelkedettekkel. Így kialakult egy uralkodó réteg, melynek kiváltságait uralkodójuk törvényben is elismerte, külön megnevezéssel említve őket. A kora középkori európai államok megalakulásakor e „nemesek” bizonyos kiváltságokat élveztek, amely a többi társadalmi osztály tagjaitól megkülönböztette őket. Így ők intézték az állami ügyeket, az ő feladatuk volt az ország védelme stb. A nemesi kiváltságok alapját a hűbéri rendszer (feudalizmus) jelentette. A nemesség eredete és jellege szerint nem mindenütt volt egyforma, néhol békés fejlődés eredményeként jött létre, másutt hódítás útján alakult ki. Minthogy a hűbéri rendszer az európai országokban különböző volt, a nemesség fejlődése is különbözőképpen történt.

Régiók és országok szerint

Közép-Európa

Németország

A Frank Birodalomban a korai középkorban a nemesség két típusa alakult ki, a születés szerinti nemesség és a hivatali nemesség. Az előbbit az utóbbitól magasabb vérdíj (Wehrgeld) különböztetett meg. A született nemesek a szabadok osztályának azon nemzetségeiből kerültek ki, amelyekből a királyok és fejedelmek származtak. A hivatali nemesség a királyi hivatalokon és katonai szolgálaton alapult és a püspökök és hűbéres nagybirtokosok tartoztak hozzá. A középkor folyamán ez a két nemesi osztály egy rendbe olvadt össze, a szabad lovagi rendbe, amelyhez való tartozást a nemesi származáson kívül a nemesi birtok és a lovagi katonai szolgálat adta meg. A szabad lovagi rendből fejlődött ki később a magasabb rendű nemesség, míg az úgynevezett alacsonyabb nemesség a nem szabad lovagok, a miniszteriálisok osztályából alakult ki, akik alatt az uralkodók és főurak szolgálatában álló nemeseket kellett érteni, akik általában vagy katonai szolgálatot vagy magasabb rendű hivatali teendőket végeztek.

Magyarország

Irodalom

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ "Miért kékvérűek az arisztokraták?". Hozzáférés: 2021. február 25.
  2. ↑ "Por qué se dice que la realeza "tiene sangre azul"". Hozzáférés: 2021. február 25.
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!