Nova Hartz

Nova Hartz
Nova Hartz címere Nova Hartz zászlaja
Közigazgatás
Ország	Brazília
Állam	Rio Grande do Sul
Mezorégió	Metropolitana de Porto Alegre
Mikrorégió	Porto Alegre
Alapítás éve	1987
Polgármester	Flavio Emilio Jost
Körzethívószám	51
Népesség
Teljes népesség	20 088 fő (2022)
Tszf. magasság	30 m
Terület	62,558 km²
Elhelyezkedése
d. sz. 29° 34′ 58″, ny. h. 50° 54′ 07″-29.582777777778, -50.90194444444429.582778°S 50.901944°WKoordináták: d. sz. 29° 34′ 58″, ny. h. 50° 54′ 07″-29.582777777778, -50.90194444444429.582778°S 50.901944°W
Nova Hartz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nova Hartz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nova Hartz egy község (município) Brazíliában, Rio Grande do Sul államban, Porto Alegre metropolisz-övezetében (Região Metropolitana de Porto Alegre, RMPA). 2021-ben a község népességét 22 147 főre becsülték.

Története

A régi időkben a Morro Ferrabraz lejtőin tupi-guarani, charrua és minuano indiánok éltek. A geológusok megafaunára utaló jeleket is találtak (óriáslajhár barlangja). Az európai gyarmatosítás a 19. század közepén vette kezdetét; 1846-1849 körül a német Hartz testvérek (Wilhelm és Johann Philipp) megalapították Picada Hartz települését. A testvérek később a paraguayi háborúban estek el, 1866-ban, illetve 1867-ben.

Picada Hartz lakossága kezdetben szinte kizárólag németekből állt és létfenntartó mezőgazdasággal foglalkozott. Később újabb bevándorlók érkeztek; a mai lakosok 55%-ban német, 45%-ban más nemzetiségű családok leszármazottai. A vasút 1903-ban érte el a települést, itt létesült a São Leopoldo és Taquara közötti vonal Campo Vicente állomása, amely a térség gazdasági fellendülését vonta maga után. Megjelent az ipar: manióka, kukorica feldolgozása, majd az 1930-as évektől lábbeligyártás.

1985-ig Sapiranga kerülete volt, ekkor függetlenedett, és 1987-ben Nova Hartz néven önálló községgé alakult.

Leírása

A község a Rio dos Sinos völgyében fekszik, területének túlnyomó része alacsony, kisebb dombokkal. Északon hegyes, a község határát a Geral-hegység 700 méter magas előhegyei alkotják, amelyeken az atlanti-parti erdők maradványai is megtalálhatók. Itt van Rio Grande do Sul egyik legnagyobb vízesése, az Arroio da Bica vízesés. A község gazdaságának legnagyobb részét az ipar teszi ki, a lakosok főként városon laknak.

Jegyzetek