Odaenathus

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Septimius Odaenathus
Palmürai király
Uralkodási ideje
260 – 267
Örököse	Septimius Herodianus
Elődje	önmaga
Utódja	Vaballathus (régens: Zénobia)
Palmürai Ras (fejedelem)
Uralkodási ideje
240 – 260
Elődje	-
Utódja	önmaga
Életrajzi adatok
Született	220-as évek Palmüra
Elhunyt	267 Hérakleia Pontiké
Édesapja	sheikh Hairan
Házastársa	Zénobia palmürai királynő
Gyermekei	Hairan I Hairan II Vaballathus
A Wikimédia Commons tartalmaz Septimius Odaenathus témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Septimius Odaenathus, avagy Odenathus (200. – 267), Palmürai királyság alapítója és első királya. Palmürai arisztokrata család sarjaként, Severus dinasztia idején kapott római állampolgárságot.

Pályafutása

Miután Valerianus római császár vesztett az emesszai ütközetben Shapur (magyarul: I. Dárajavaus) által vezetett Szászánida Birodalom hadseregétől és fogságába került, Odaenathus a Róma birodalomhoz hűséges maradt. Ugyanakkor, magát királlyá kiáltva ki, kiűzte a perzsa csapatokat a római birodalom területéről. Történészek a nevéhez fűzik Mezopotámia és a mai Örményország területeinek visszafoglalását.

Odaenathus és fia, Herodes, 267-ben esetek merénylet áldozatául, miközben a király a római területre betörő gótok elleni hadjáratot tervezte. Halála után felesége, Zénobia követte a trónon, aki a Palmürai királyságot függetlenítette a birodalomtól.

Jegyzetek

Irodalom

• Thorsten Fleck: Das Sonderreich von Palmyra. Seine Geschichte im Spiegel der römischen Münzprägung. In: Geldgeschichtliche Nachrichten. Heft 199, 2000, ISSN 0435-1835, 245–252. oldal
• Udo Hartmann: Das palmyrenische Teilreich (= Oriens et Occidens. 2. kötet). Steiner, Stuttgart 2001, ISBN 3-515-07800-2 (egyúttal: Berlin, Freie Universität, disszertáció, 1999/2000)
• Ted Kaizer: The religious Life of Palmyra. A Study of the social Patterns of Worship in the Roman Period (= Oriens et Occidens. 4. kötet). Steiner, Stuttgart 2002, ISBN 3-515-08027-9 (egyúttal: Oxford, Universität, Dissertation, 2000)
• David Potter: Palmyra and Rome: Odaenathus' Titulature and the Use of the Imperium Maius. In: Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik. 113. kötet, 1996, 271–285. oldal, online (PDF; 123 kB). (angolul)
• Michael Sommer: Der Löwe von Tadmor. Palmyra und der unwahrscheinliche Aufstieg des Septimius Odaenathus. In: Historische Zeitschrift. 287. kötet, 2. sz., 2008, 281–318. oldal, DOI: 10.1524/hzhz.2008.0043
• Michael Sommer: Roms orientalische Steppengrenze. Palmyra – Edessa – Dura-Europos – Hatra. Eine Kulturgeschichte von Pompeius bis Diocletian (= Oriens et Occidens. 9. kötet). Steiner, Stuttgart 2005, ISBN 3-515-08724-9