Források
Az ókori görögök számára az álmokat általában nem személyesítették meg. Azonban néhány esetben, főként költői szövegekben, találhatók ezek a megszemélyesítések.
Homérosz Iliászában Zeusz egy "baljós álmot" küld Agamemnónnak, a trójai háború görög hadvezérének. Egy Oneiroszt hívat, hogy vigyen üzenetet Agamemnónnak, ösztönözve őt a csatára. Oneirosz gyorsan eljut Agamemnón sátrához, ahol az alvó vezér feje fölé áll, és Nesztór alakját felvéve, Zeusz üzenetét közvetíti.
Az Odüsszeiában az "álmok földjét" az Ókeanosz folyóin túl, az Aszfodélosz-mezők közelében helyezik el, ahol a holtak szellemei élnek. Egy másik részletben az igaz álmok szarukapun, míg a hamis álmok elefántcsontkapun keresztül érkeznek (Lásd: A szarukapu és az elefántcsontkapu)
Hesziodosz Theogóniája szerint az „Álmok törzse” (φῦλον Ὀνείρων) Nüx (Éj) gyermekei, apa nélkül. Testvéreik között található Mórosz (Végzet), Kér (Sors), Thanatosz (Halál), Hüpnósz (Álom), Momosz (Gáncs), Oizüsz (Szenvedés), Kérek (Végzetek), Nemezisz (Megtorlás), Erisz (Viszály), valamint más elvont fogalmak megszemélyesítései.
Euripidész Hekabé című művében Hekabé "fekete szárnyú álmok anyjának" nevezi a "föld úrnőjét". A Kr. u. 2. századi geográfus, Pauszaniasz megemlíti, hogy látott egy Oneirosz és Hüpnosz szobrot, amelyen egy oroszlánt altatnak el. A szobrot Epidotész néven említi.
Kapcsolódó alakok
Kapcsolódó mitológiai alakok közé tartoznak a Somnia (Álmok), akiket Ovidius, a latin költő, Hüpnósz (Álom) ezer fiának nevez. Ovidius három fiút nevezett meg: Morpheuszt, aki emberi alakban jelenik meg és az emberek álmaiban szerepel; Phobetort (a görögök Ikelosznak nevezték), aki állatokként jelenik meg, és gyakran rémálmokban tűnik fel; valamint Phantasoszt, aki élettelen tárgyakként, például kövekként vagy fákként jelenik meg az álmokban.
