| Opole | |||
| Opole óvárosa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Vajdaság | opolei | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Polgármester | Arkadiusz Wiśniewski | ||
| Irányítószám | 45-001–45-960 | ||
| Körzethívószám | (+48)77 | ||
| Rendszám | OP | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 127 387 fő (2021. márc. 31.) | ||
| Népsűrűség | 1 324,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 176 m | ||
| Terület | 96,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Opole weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Opole témájú médiaállományokat. | |||
Opole (régi magyar formában: Opoly, ⓘ, IPA: [ɔˈpɔlε], németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján. Opolei vajdaság székhelye, lakossága 129 553 fő, az egykori Felső-Szilézia fővárosa, jelentős német kisebbséggel.

III. Boleszláv lengyel fejedelem halála után Lengyelország részekre osztásakor, miután 1283-tól Opoly és a hozzá tartozó földek önálló hercegségbe tartoztak, először Lengyelország, majd Szilézia fennhatósága alá került. Az utolsó uralkodó, aki az Opoly hercege címet viselte II. János Kázmér volt, ő 1668-ban mondott le, ennek ellenére a hercegség továbbra is fennállt mint adminisztratív egység 1742-ig a Habsburgok uralma alatt is, akik cseh királyokként töltötték be a rangot. Oppeln és Ratibor hercegséget a Habsburgok rendszeresen felajánlották az erdélyi fejedelmeknek (János Zsigmondtól kezdve az Apafiakig) azért, hogy cserébe adják át nekik Erdélyt. A kalandos életű Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem ezt a felajánlást elfogadta, majd hazaszökött, de végül visszatért sziléziai birtokára és ott is halt meg 1613-ban.



Bierkowice, Gosławice, Groszowice, Grotowice, Grudzice, Kolonia Gosławicka, Malina, Nowa Wieś Królewska, os. Chabrów, os. Kolorowe Domy, os. Malinka, os. Medyk, os. Metalchem, os. XXV-lecia PRL, os. ZWM, Półwieś, Stare Miasto, Szczepanowice, Śródmieście, Wójtowa Wieś, Wróblin, Wyspa Bolko, Wyspa Pasieka, Zakrzów, Zaodrze