Oppenheim Simon

Oppenheim Simon
Született1753
Moravský Krumlov
Elhunyt1851. január 24. (97–98 évesen)
Pest
Foglalkozásarabbi, vallási bíró
SírhelyeKozma utcai izraelita temető

Oppenheim Simon (Moravský Krumlov, 1753. – Pest, 1851. január 24.) rabbi, vallási bíró. Az ortodox zsidóság körében nagy tiszteletnek örvend, egyesek cádiknak, csodarabbinak tartják. Mások szerint egyszerű plagizátor, szélhámos.

Élete

A morvaországi Moravský Krumlovban született 1753-ban egy rabbi fiaként. Vallási tanulmányait Boskovitz Wolf és Freistadt Ábrahám Júda Léb rabbiknál folytatta. Ezután Prágában telepedett le, ahol Ezekiel Landau(wd) rabbinál tanult. Itt jelent meg Ammud ha-Sáchár (Pirkadat) című műve, ami kritikusai szerint Baruch Lindau(wd) néhány évvel korában megjelent zsidó természettudományos enciklopédiájából (Reshit Limmudim) vett szó szerinti részlet. A korabeli vallási közvélemény megütközött azon is, hogy a könyv előszavában a mindössze 26 éves Oppenheim egyik tanítványának mesterét dicsérő versei szerepeltek. 1793-tól kezdve Freistadtban működött.

1801-ben nevezték ki a Pesti Izraelita Hitközség vallási bíróságának (bét din) bírájává (dáján), amely tisztet közel fél évszázadig, haláláig töltötte be. Az első pesti főrabbi, Wahrmann Izrael halála után a főrabbi széke tíz évig üres maradt. 1826 és 1836 között a pesti hitközség lelki vezetését a háromfős bét din tagjai látták el: a konzervatív Oppenheim és Brill Azriel, valamint a felvilágosult Kunitzer Mózes. A rabbik igyekeztek megőrizni a fiatal pesti hitközség egységét. Zsinagógákat működtettek, iskolát építettek, temetőnek való földet vásároltak.

1812-ben adták ki Prágában Har ha-Karmel (A Karmel-hegy) című művét, ami vallásjogi témák mellett a menstruációval és rituális fürdővel (mikve) kapcsolatos szabályokkal foglalkozott. 1831-ben jelent meg Budán Nezer ha-Kodesh (Szent korona) című könyve, ami Jehiel ben Jekuthiel Anav 1556-ban kiadott erkölcstani klasszikusának, a Maalot HaMiddot-nak szó szerinti átvétele.

Nagy szerepe volt a neves litván talmudista, a Vilnai Gáon (Elija ben Slómó Zalman) műveinek csehországi és magyarországi megismertetésében.

1851. január 24-én halt meg Pesten 97 vagy 98 éves korában. A Váci úti zsidó temetőben temették el, de annak 1910-es felszámolásakor más neves rabbikkal együtt (Bach József, Brill Azriel, Brill Sámuel Lőb, Kunitzer Mózes, Meisel Farkas Alajos, Schwab Löw, Wahrmann Izrael) exhumálták és a Kozma utcai temetőben helyezték végső nyugalomra.

Síremléke az ortodox zsidóság zarándokhelyének számít.

Művei

Jegyzetek

  1. 1 2 3 "Kivrei Ztadikim in Hungary". Hozzáférés: 2025. április 10.
  2. 1 2 3 Gotthard Deutsch. "OPPENHEIM, SIMON BEN DAVID". Hozzáférés: 2025. április 10.
  3. ↑ Radvánszki Péter. "Rási a 21. században". Hozzáférés: 2025. április 10.
  4. 1 2 Jeremy Brown. "Shekalim 7~ Plagiarism, Citation, and the Lips of the Dead". Hozzáférés: 2025. április 10.
  5. ↑ "בית כנסת בני ישראל" (PDF). Hozzáférés: 2025. április 10.
  6. ↑ "Har HaCarmel – Laws of Nidda and Mikva'ot – Prague, 1812". Hozzáférés: 2025. április 10.
  7. ↑ Elli Fischer. "What Subscription Lists Tell Us about the Hungarian Yeshiva World". Hozzáférés: 2025. április 10.
  8. ↑ Groszmann Zsigmond. "Temető látogatás. (A váci uti temetőben nyugvó rabbik.)". Hozzáférés: 2025. április 10.
  9. ↑ "Har haKarmel". Hozzáférés: 2025. április 10.
  10. 1 2 "Rabbi Shimon Oppenheim of Kerimnoi, Sefer 'Hacritut' and Sefer 'Habrit' 2 parts. "Single Edition". Ofen 1843". Hozzáférés: 2025. április 10.