Keresztcsont

A keresztcsont (latinul: os sacrum) ásó alakú, elülső homorú felszíne a kismedence hátsó falát alkotja, hátsó felszínén szalagok, izmok erednek és tapadnak. A keresztcsont felső része erősen előreugrik, melynek a szülészetben van jelentősége. A nevét onnan kapta, hogy összeköti a csípőcsont bal és jobb oldali szárnyát.

A keresztcsonti és a farkcsonti csigolyák egymással összecsontosodtak és egységes csontokat, a keresztcsontot (os sacrum) és a farokcsontot (os coccygis) képezik.

Anatómiai felépítése

A keresztcsont öt, eredetileg önálló keresztcsonti csigolyából alakul ki, amelyek fiatal felnőttkorra teljesen összecsontosodnak.

Funkciói

A keresztcsont több fontos szerepet tölt be az emberi szervezetben:

Fejlődés és variációk

A keresztcsonti csigolyák összecsontosodása serdülőkorban indul meg, és általában 20–25 éves korra fejeződik be. Gyakori anatómiai variációk:

Klinikai jelentősége

A keresztcsont számos betegség és sérülés szempontjából kiemelt jelentőségű:

Kapcsolódó szócikkek

Források