| Oudenaarde | |||
| A városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Flamand régió | ||
| Székhely | Oudenaarde | ||
| Polgármester | Marnic De Meulemeester | ||
| Irányítószám | 9700 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 31 866 fő (2022. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 422 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 68,06 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Oudenaarde weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Oudenaarde témájú médiaállományokat. | |||
Oudenaarde (franciául: Audenarde, angolul: Oudenarde) község a belgiumi Kelet-Flandria tartományban. A községhez tartozik maga Oudenaarde városa, valamint Bevere, Edelare, Eine, Ename, Heurne, Leupegem, Mater, Melden, Mullem, Nederename, Welden, Volkegem és Ooike egy része. A 15. és 18. század között alapozta meg világhírnevét köszönhetően faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak.
Oudenaarde története 974-ben kezdődik, amikor II. Ottó német-római császár és német király Ename mellett építette fel a három Schelde-menti erődjének egyikét, amelyek célja a királyság védelme volt esetleges frank támadások ellen. Ennek köszönhetően Ename gyors fejlődésnek indult. 1005-ben már állt néhány templom a városban és hamarosan Lotaringia legnépesebb településévé vált. 1033-ban IV. Balduin flamand gróf meghódította a várost, amely határ menti előőrssé vált III. Henrik birodalma ellen. 1047-ben V. Balduin, az által, hogy felesége egy bencés apátságot alapított itt, megszilárdította családjának hatalmát az apja által meghódított területeken. Ebben az időszakban Ename kereskedői és kézművesi a Schelde másik partjára települtek át, ahol megalapították Oudenaarde városát.
A 11. században élte virágkorát köszönhetően a Schelde közelségének és az egyre népszerűbb szövet- és faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak. Számos templomot, kolostort, ispotályt építettek. A középkor során a város a flamand grófok egyik leghűségesebb szövetségese volt a dél illetve Gent felőli lázadások ellen. A várost a „nemesség otthonaként” emlegették. 1526–1537 között felépült leghíresebb épülete, a gótikus városháza valamint a Szent Walpurga-templom. 1522-ben V. Károly német-római császár is a városban tartózkodott. Itt született házasságon kívüli lánya, Margit pármai hercegnő, Németalföld későbbi régense.
A reformáció idején Oudenaarde lakosai is az új irányzathoz csatlakoztak és Genttel szövetkeztek V. Károly ellen. 1582-ben Margit fia hosszas ostrom alá vonta. A város végül megadta magát, kereskedői, munkásai és nemesei is elmenekültek. Az ellenreformáció idején rövid ideig ismét újjáéledt a faliszőnyeg-gyártás. A következő században a franciák három alkalommal is megostromolták. 1708-ban a spanyol örökösödési háború egyik fontos csatája zajlott szomszédságában. A Habsburg uralom alatt alvó vidéki városka lett. A francia forradalom után a vallási megszorítások miatt szenvedett. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett. A városban áll a környéken az első világháborúban elesett amerikai katonák emlékműve.
{{cite web}}: External link in |publisher= (súgó){{cite web}}: External link in |publisher= (súgó){{cite web}}: External link in |publisher= (súgó)