| Nemzeti Liberális Párt Partidul Național Liberal | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Ilie Bolojan |
| Alapítva | 1875 |
| Székház | Bd. Aviatorilor 86, Bukarest |
| Ideológia | liberalizmus konzervatív liberalizmus libertarianizmus kereszténydemokrácia |
| Politikai elhelyezkedés | jobbközép |
| Nemzetközi szövetségek | Liberális Internacionálé |
| EP-frakció | Európai Néppárt |
| Hivatalos színei | sárga, kék |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Liberális Párt Partidul Național Liberal témájú médiaállományokat. | |
A Nemzeti Liberális Párt (románul Partidul Național Liberal, PNL) román jobbközép konzervatív liberális párt, 2004 és 2008 között kormánypárt volt. Románia parlamentjében a harmadik legnagyobb frakciója van.[mikor?]
2007 áprilisáig a parlamenti többséget birtokló Igazság és Igazságosság Szövetség (D. A.) fő ereje volt, a Demokrata Párt azonban ekkor kivált a koalícióból és azután a Nemzeti Liberális Párt kisebbségi kormányt alkotott a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). A kormányfő Călin Popescu-Tăriceanu maradt.
A PNL tagja a Liberális Internacionálénak és az Európai Liberális Demokrata és Reform Pártnak (ma Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért). 2014-től a párt az Európai Néppárt tagja.
A párt, amelynek elnök-miniszterelnöke konfliktusba került Traian Băsescu államfővel és 2007 májusában hiába próbálta meg elmozdítani népszavazással az államelnököt, szeretné elérni, hogy a közvetlen választás helyett a jövőben az elnököt a parlament válassza.[halott link]
2012-től 2014-ig a párt a Szociáldemokrata Párttal együtt kormányzott, Szociálliberális Unió (Uniunea Social-Liberală – USL) néven, a szövetség egyik társelnöke Crin Antonescu pártelnök volt. 2012-ben, Traian Băsescu második felfüggesztése idején, a Szenátus elnökeként ideiglenesen ő gyakorolta az államfői jogköröket.
2014 februárjában a PNL kilépett a kormányból, és felbomlott a Szociálliberális Unió. A 2014 májusában megtartott európai parlamenti választáson a várakozásoknál gyengébb, 15,01%-os eredményt ért el a PNL, emiatt Crin Antonescu lemondott pártelnöki posztjáról. Helyét az akkori nagyszebeni polgármester, a későbbi államelnök, az erdélyi szász nemzetiségű Klaus Johannis vette át, aki a PNL és a Demokrata Liberális Párt (PDL) közös jelöltjeként megnyerte a 2014-es elnökválasztást. Ez az együttműködés (Keresztény-Liberális Szövetség – ACL) vezetett el a két nagy jobbközép párt egyesüléséhez, mely során PDL beolvadt a PNL-be, így a PNL nevét őrizte meg az egyesült párt. 2016-ig két társelnök, Vasile Blaga a PDL utolsó elnöke, és Alina Gorghiu vezeti a pártot. 2016 végén Blaga, majd Gorghiu is lemondott (utóbbi a parlamenti választáson elért gyenge eredmény miatt), majd a pártot, a 2017-es tisztújító kongresszusig Raluca Turcan vezette.
A kongresszuson három jelölt közül került ki az új pártelnök: az apai ágon magyar gyökerekkel rendelkező Ludovic Orban volt közlekedési miniszter, Cristian Bușoi EP-képviselő, a párt főtitkára, és Viorel Cataramă, a párt bukaresti 2. kerületi szervezetének alelnöke szálltak harcba az elnöki székért. Végül Orbant választotta a kongresszus a párt új elnökévé. A 2021 őszi tisztújító-kongresszuson a párt Florin Cîțut választotta elnökké.
Miután Cîțu lemondott, a védelmi miniszter Nicolae Ciucă vette át a pártvezetői posztot, 2021. november 25-én.
