| Palka | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Papiruszsás (Cyperus papyrus) a palermói botanikus kertben | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
|
Több száz, lásd a szövegben | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Palka témájú kategóriát.
|
A palka (Cyperus) a perjevirágúak (Poales) rendjébe sorolt palkafélék (Cyperaceae) család névadó nemzetsége. Egyes szerzők szerint ez nem egy nemzetség, hanem kettő:
Egyesek palkáknak nevezik a palkafélék (Cyperaceae) más fajait is (pl. sárga palka = Pycreus flavescens; csomós palka = Chlorocyperus glomeratus).
Fajai a mérsékelt égövben és a trópusokon is gyakoriak.
Magassága tag határok közt változhat (5 cm – 5 m). Szára hengeres vagy háromszög metszetű. A füvekhez hasonlóan hosszú levelei a szár alsó részén és a virág alatt nőnek.
A legtöbb faj vízparton vagy sekély (legfeljebb fél méteres) vízben nő. Füzérvirágait a szél porozza be.
Hibrid fajok:
A papiruszsás (papirusznád, Cyperus papyrus) volt az ókori Egyiptomban az írás rögzítésére használt papirusz alapanyaga. Mellette régészeti leletek az alábbi palkafajok ókori egyiptomi elterjedését igazolták: