Giuseppe Peano

Giuseppe Peano
1910 körül
1910 körül
Született1858. augusztus 27.
Cuneo, Piemont,
Elhunyt1932. április 20. (73 évesen)
Torino, Olaszország
Állampolgárságaolasz (1861. március 17. – )
Nemzetiségeolasz
Foglalkozása
Iskolái
  • Liceo Classico e Musicale "C. Cavour" (1876–1876)
  • Torinói Egyetem (1876–1880, nincs)
Kitüntetései
  • Knight of the Order of Saints Maurice and Lazarus (1901)
  • Knight of the Order of the Crown of Italy‎ (1905)
  • Officer of the Order of the Crown of Italy (1917)
  • commander of the Order of the Crown of Italy‎ (1921)
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeMonumental Cemetery of Turin (1932–1963, Fossa 674 3º Sud)
Tudományos pályafutása
Szakterületmatematika, nyelvészet,
Szakintézeti tagság
  • Academia pro Interlingua
  • Torinói Tudományos Akadémia (1891. január 25. – )
  • Accademia Nazionale dei Lincei (1905. július 12. – 1929. december 12.)
  • Accademia Nazionale dei Lincei (1929. december 12. – )
Hatással voltak ráBertrand Russell, Gottfried Wilhelm Leibniz, George Boole, Gottlob Frege
A Wikimédia Commons tartalmaz Giuseppe Peano témájú médiaállományokat.

Giuseppe Peano (Cuneo, Piemont, Olaszország, 1858. augusztus 27. – Torino, Olaszország, 1932. április 20.) olasz matematikus, logikatudós, nyelvész, a matematika axiómarendszereinek egyik megalapítója. Gottfried Wilhelm Leibniz és George Boole munkásságát követve igyekezett megalkotni a matematika formális logikai alapjait.

Életpályája

Aritmetica generale e algebra elementare, 1902

Családja ötödik gyermekeként született egy földműves családba, a Cuneo közelében fekvő, Tetti Galant nevű városban (Liguria, körülbelül 80 km-re Torinótól). Előbb szülőhelyén, majd Cuneóba járt iskolába, ahová naponta tíz kilométert kellett gyalogolnia, de remek tanulmányi eredményei voltak és ennek köszönhetően a torinói egyetemre mehetett tanulni, ahol már 22 évesen diplomát szerzett matematikából. 1884-től tanított a torinói egyetemen és 1890-ben professzorrá nevezték ki. Élete végéig ezen az egy egyetemen oktatott. Tanárként arra törekedett, hogy a hétköznapi ember is megérthesse egy logikusan felépített axiómarendszer segítségével az alapfogalmakat.

Kutatásai

A valós függvénytanban, a topológiában ért el kiemelkedő eredményeket. Nevéhez fűződik egy olyan folytonos görbe konstruálása, amely átmegy egy egységnégyzet minden pontján, azaz kitölti a négyzetet (Peano-görbe). 1889-ben publikálta a modern matematika első axiómarendszerét (Peano-axiómarendszer), és sikerült megalapoznia vele a természetes számok elméletét.

Peano nevéhez fűződik a Latino sine flexione nevű mesterséges nyelv megalkotása is.

A természetes számok Peano-axiómái

Legyen olyan halmaz, melyen definiálva van egy függvény (successor: rákövetkező). Ekkor teljesülnek a következők.

Axiómarendszerekről

D. R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach c. könyvében azt a játékot teszi meg Peano öt posztulátumával, hogy kicseréli az axiómákban szereplő közismert fogalmakat mögöttes jelentés nélküli szavakkal. Érdekes kísérlet, hogy vajon megértjük-e, hogy mi mit jelent (az eredeti axiómák ismerete nélkül):

Jegyzetek

  1. ↑ "www.peano2008.unito.it/crono.php".
  2. ↑ Complete Dictionary of Scientific Biography
  3. ↑ "www.accademiadellescienze.it" (olasz nyelven). Hozzáférés: 2020. december 1.
  4. 1 2 10.5281/ZENODO.18315206, 2026. január 20.
  5. ↑ "Latino sine flexione weboldala". mono.eik.bme.hu. Hozzáférés: 2013. március 27.

Források

További információk