Pepszin

A pepszin a gyomor fehérjebontó enzimje. Gyenge, jellegzetes szagú, édeskés-sós ízű fehér vagy sárgásfehér por. Molekulasúlya 34 500, 19 különböző aminosavból áll. A peptidláncot azokon a helyeket hasítja, ahol fenil-alanin, tirozin, leucin, aszparaginsav vagy glutaminsav egységek fordulnak elő. Csak kevés fehérje áll ellen a pepszinnek, pl. a fibroin és a mucin a gyomor nyálkahártyájában, melyek így meggátolják a gyomor önemésztését. A fehérjebontás eredménye egy peptidkeverék 600–3000 közötti molekulatömeggel.

A pepszin a gyomor fősejtjei által termelt pepszinogénből keletkezik. Savanyú proteáz régi elnevezése: Karboxil-proteáz, egyéb elnevezési lehetőség az aszpartát-proteáz (az aktív centrum aminosavpár alapján), ez egy fehérjebontó enzim ami az aromás aminosavak melletti peptid kötéseket bontja fel a fehérjén belül, így endopeptidáz is. pH-optimuma 1–2 között van, melyet a gyomor sósavkiválasztása biztosít. Hőmérsékletoptimuma a testhőmérséklet (37 °C). Iparilag vágóállatok (juh, sertés, borjú) gyomornyálkahártyájából vonják ki vizes alkohollal vagy glicerinnel, majd répacukorral vagy laktózzal (tejcukorral) állítják be a megfelelő hatásértékét. A pepszinkészítményeket emésztési elégtelenség, étvágytalanság ellen adják.

A pepszin név a görög pepszisz (πέψις = emésztés) szóból származik.

Bontás mechanizmusa:

Alapállapotában a két aktív centrumi Aszpartát rendre protonált és deprotonált állapotban van.

  1. A szubsztrát peptid beköt az aktív centrumhoz, közel a két aszpartáthoz
  2. Orientálódik egy víz molekula
  3. A víz molekulától elszakítja a deprotonált Aszpartát az egyik hidrogént. Így a keletkezett hidroxid-ion nukleofil ágensként viselkedik, a résztvevő Aszpartát protonálódik.
  4. A peptid részleges kettőskötéséből adódóan támadhatóvá válik, a hidroxid ion kötődik a peptid kötés szénatomjához. Ez meggyengíti a C-N peptid kötést az oxigént tartalmazó csoportok elektronszívó képessége révén. Ezen mechanizmusok által negatív töltéssel rendelkezik a peptid kötés oxigénje.
  5. A protonált Aszpartát protondonorként viselkedik, a meggyengített kötést felszakítja majd a felszakított kötés nitrogénjéhez köt. Ezzel a termékek töltése rendeződött, és az aktív centrum Aszpartát részleteit újra protonált és deprotonált állapot jellemzi.
  6. A felszakított peptid-kötésből keletkezett termékek leválnak

Jegyzetek

  1. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 112. o. ISBN 963 8334 96 7

Források