Pergola

A pergola (nyitott (kerti) lugas) az egyik legrégebbi szabadtéri és épülethez kötött árnyékolás. Kertekben felállított, oszlopokon nyugvó árnyékolószerkezet. A pergolákra többnyire növényeket futtatnak.

Története

Már az ókorban előszeretettel használták kertek, parkok árnyékos pihenőinek kialakításához. A modern kor embere is szívesen nyúl vissza eleink praktikus, környezetbarát megoldásaihoz.

Jellemzői

A pergolák vázát leggyakrabban fagerendákból készítik. A függőleges tartóoszlopokra helyezik a keresztgerendákat, azokra a tetőelemeket. Az oszlopok anyaga lehet természetes kő, tégla, fa vagy acél. Az árnyékoló készülhet fából avagy acélszerkezettel. A tetőelemek is legtöbb esetben gerendából vagy élére állított deszkapallóból készülnek. Az így kialakított tetővázra gyakran szőlőt, örökzöld növényeket futtatnak fel, vagy szabályozható árnyékoló berendezéseket szerelnek.

A tervezők a delelő nap beesési szögét is figyelembe vehetik (hazánkban ez 62 fok). Az így megszerkesztett árnyékolóelemek teljes árnyékot biztosítanak szellős tetőkialakítás mellett is.

Képek

További irodalom

Források

Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 674 – 675. o. ISBN 963-9257-11-7  

További információk

Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!