| Nagy avarszöcske | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Pholidoptera aptera (Fabricius, 1793) | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nagy avarszöcske témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy avarszöcske témájú médiaállományokat és Nagy avarszöcske témájú kategóriát.
|
A nagy avarszöcske (Pholidoptera aptera) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Európában honos szöcskefaj.
A nagy avarszöcske testhossza a hím esetében 20–24 mm, a nőstény 21–25 mm, ehhez járul a 18–22 mm-es tojócső. Közepesen nagy, erőteljes felépítésű szöcske. A hím barnásfekete, míg a nőstény világos-, szürkés- vagy rozsdabarna színű. Hasi oldala sárgás. A torpajzs hátsó része halványabb, oldalsó lebenye fekete, széle pedig élesen elkülönülő halványsárgás. Combjának alsó oldala élénksárga. Sárgásbarna szárnya csökevényes: a hímek esetében legfeljebb a potroh közepéig ér, a nőstényeké alig látszik ki a torpajzs alól. A hím cercusai (potrohfüggelékei) karcsúak, enyhén befelé ívelők. A nőstények majdnem testhossznyi tojócsöve egyenes, csak a vége ível kissé fel.
Jellegzetes ciripelése erős, akár 50 méterről is hallható. Egy strófa 2-4 másodpercig tart és a cirpelések igen gyorsan követik egymást. A strófák között 6-10 másodperc szünetet tart.
A galléros avarszöcske, a szürke avarszöcske, a bujkáló avarszöcske és az erdélyi avarszöcske hasonlít hozzá.
Európa középső részén honos a Francia-középhegységtől a Fekete-tengerig; az Alpokban a leggyakoribb kb. 2000 méteres magasságig. Magyarországon inkább a középhegységekben, az Alpokalján és a Dunántúli-dombságon fordul elő.
Hegyvidéki sziklagyepek, erdőszélek, tisztások, bükkösök szöcskéje. A sűrű bokrok között vagy a magasabb gyepszintben él. Zavarásra azonnal abbahagyja a cirpelést és menekül.
A kifejlett szöcskékkel júniustól novemberig lehet találkozni. Nappal és éjszaka is aktív lehet. A peték az avarban, a földben vagy korhadó fában telelnek át és a következő évben (vagy két év múlva) májusban kelnek ki a lárvák.
Magyarországon nem védett.