| Pinacosaurus | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő kréta, 80–75 Ma | ||||||||||||||||||||||
A Pinacosaurus csontvázának rekonstrukciója | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pinacosaurus témájú kategóriát.
|
A Pinacosaurus (nevének jelentése 'palánk gyík') az ankylosaurida dinoszauruszok egyik közepes méretű neme, amely a késő kréta kor késő santoni–késő campaniai alkorszakai idején (körülbelül 80–75 millió évvel ezelőtt) élt a mai Mongólia és Kína területén. A Pinacosaurus orrlyukai közelében 2–5 további lyuk helyezkedett el, melyekre nem adtak magyarázatot.

A Pinacosaurus könnyű felépítésű, közepes méretű ankylosaurida volt, amely elérte az 5 méteres hosszúságot. A többi ankylosauridához hasonlóan a farka végén egy csontos buzogány helyezkedett el, ami a Tarbosaurushoz hasonló ragadozókkal szembeni védekezésre szolgált. Az első példány legszokatlanabb része két egymás felett elhelyezkedő tojás formájú nyílás azon a helyen, ahol általában az orrlyukak találhatók. A nyílások a nem jellegzetességei és a számuk változó: Pascal Godefroit és szerzőtársai 1999-ben négyet írtak le, 2003-ban egy fiatal példány esetében pedig öt párat.
Az 1920-as években az Amerikai Természetrajzi Múzeum (American Museum of Natural History) több Közép-Ázsiai Expedíciót indított a mongóliai Góbi-sivatagba. Shabarakh Usuban, a Djadokhta-formációhoz tartozó Lángoló Szikláknál előkerült számos őslénytani lelet között rátaláltak a Pinacosaurus első példányára is. A holotípus (az AMNH 6523 katalógusszámú lelet) egy részben sérült koponya, állcsont és több bőrcsont, melyeket 1923-ban fedeztek fel.
A Pinacosaurushoz, a legismertebb ázsiai ankylosaurushoz több, mint 15 példány, közük egy majdnem teljes csontváz, öt egész vagy részleges koponya, valamint két összezsúfolódott, nyilvánvalóan egy homokvihar során elpusztult fiatal egyed tartozik. A legjobb állapotú koponya egy fiatal példányé, amelyről Teresa Maryańska készített leírást 1971-ben és 1977-ben.
Az egyetlen ismert faj a P. grangeri. C. C. Young (más néven Jang Csung-csien ()) a Ninghszia () tartományban egy új példányt fedezett fel, melyről 1935-ben P. ninghsiensis néven készített leírást, ezt az új fajt azonban jelenleg a P. grangerivel azonosnak tekintik, ahogyan a Jevgenyij Malejev által 1952-ben Syrmosaurus viminicaudus néven leírt töredékes maradványokat is.
A Godefroit és szerzőtársai által 1999-ben, P. mephistocephalus néven leírt, Kínából származó további maradványok érvényes fajnak számítanak a másodlagos bőrcsont szarvak és az orr jellemzői alapján. A legjobb állapotban megőrződött koponyák fiataloktól származnak, de a holotípus egy felnőtt koponyája, aminek a hosszúsága nagyobb a szélességénél, így egy jóval bazálisabb thyreophorára utalhat.
Ezt a nemet eredetileg a Nodosauridae családon belül helyezték el, de jelenleg az ankylosauridák közé sorolják be. Jelenlegi elhelyezkedése az alábbi kladogramon látható:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
{{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)