A piroluzit (mangánoxid vagy polianit) mangántartalmú tetragonális kristályrendszerű oxidásvány, a rutilcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Fontos mangánérc.
Neve a görög pyr (πυρ = tűz) és loyszisz (λοῦσις = mosás, fürösztés) szóból származik, a piroluzitot ui. a zöld és barna üvegek tisztítására, mosására használták.
Szimmetriája: több függőleges és vízszintes szimmetriája van, apró kis oszlopok vagy finom szemcsés tömegekben található.
Sűrűsége: 4,7-5,0 g/cm³.
Keménysége: 2-7 (a Mohs-féle keménységi skálán, a magasabb érték a kristályos változaté).
Hasadása: kitűnő.
Színe: fekete.
Fénye: félig fémes.
Átlátszósága: opak.
Pora: fekete.
Elméleti mangántartalma: 63,2%.
Keletkezése
Alacsony hőmérsékletű hidrotermás körülmények között keletkezik. Gyakori a másodlagos keletkezése tengeri üledékekben, zártabb öblözetekben, ahol kiválásként is keletkezett. A manganitból oxidálódás folyamán piroluzit keletkezik.
Az úrkúti mangánelőfordulásnál az áthalmozott mangánércben gyakori, de az oxidos-agyagos részekben az ágas jégvirágszerű aprókristályos ásványegyüttes is található. Eplényben az ott fejtett oxidos mangánércben gyakori, szép kristályai fordultak elő érces gumókban is. NoszvajtólEgeren át Demjénig hosszan elnyúlóan a triász kori mészköveken és eocén korú márgákon követhető a mangánosodott ércesedés felső részén az oxidálódott szakaszokon gyakori a piroluzit. Rudabánya bányáiban több helyen találtak kristályos foltokban. Szegilong kaolin bányájában gyakori oxidos mangánzárványokban barit és piroluzit található. Székesfehérvár közelében mállott gránitos közegben kvarcos erecskékben találták kristályait. Velem mellett a Vid-hegy déli lejtőjén érctartalmú kvarclencséket tártak fel, melyben az uralkodó ásvány az aprókristályos piroluzit.
