Platygonus

Platygonus
Evolúciós időszak: Miocén - késő pleisztocén
A Platygonus compressus csontváza
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Artiofabula Alrend: Disznóalakúak (Suina) Család: Pekarifélék (Tayassuidae) Palmer, 1897 Nem: Platygonus Le Conte, 1848
Szinonimák
Euchoerus Leidy, 1853 Hyops Le Conte, 1848 Protochoerus Le Conte, 1848 Selenogonus Stirton, 1947
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Platygonus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Platygonus témájú kategóriát.

A Platygonus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a pekarifélék (Tayassuidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Tudnivalók

A Platygonus a miocén és késő pleisztocén között élt, 10,3 millió-11 000 évvel ezelőtt. Elterjedési területe Dél-Kanadától Mexikóig és Kaliforniától Pennsylvaniáig terjedt. Újabban Argentínából miocén kori, Kolumbiából pliocén és pleisztocén kori, míg Bolíviából pleisztocén kori kövületek kerültek elő.

Megjelenése

A Platygonus hossza 1 méter volt (hosszabb, mint egy mai pekari). Hosszú lábaival jól tudott futni. Az állatnak disznószerű orra és hosszú ragadozószerű agyarai voltak, ezeket valószínűleg a ragadozók ellen használta. A Platygonus emésztőrendszere nagyon bonyolult, inkább a kérődzőkéhez hasonlít.

A Platygonus társkedvelő állat volt, és mint a mai pekarik, csordákban vándorolt.

M. Mendoza 4 példánynak próbálta megállapítani a testtömegét. A következő adatokat kapta: 1. példány: 133,1 kilogramm, 2. példány: 162 kilogramm, 3. példány: 131 kilogramm, 4. példány: 116,6 kilogramm tömegű volt.

Rendszertani besorolása

A Platygonus nevet Le Conte adta 1848-ban. Csak ebben az évben Le Conte a nemet a pekarifélék családjába sorolta; ennek idetartozását Hoare 1964-ben és Carroll 1988-ban megerősített.

Rendszerezés

Ebből a nemből eddig az alábbi 16 taxont írták le, azonban meglehet, hogy nem mindegyikük önálló faj:

• Platygonus bicalcaratus (nomen dubium)
• Platygonus brachirostris
• Platygonus chapadmalensis
• Platygonus cinctus
• Platygonus compressus Le Conte, 1848 - típusfaj
• Platygonus kraglievichi
• Platygonus marplatensis
• Platygonus narinoensis
• Platygonus oregonensis
• Platygonus pearcei
• Platygonus pollenae
• Platygonus scagliae
• Platygonus setiger
• Platygonus striatus
• Platygonus texanus
• Platygonus vetus

Jegyzetek

Források

• Wagner, George (1903) "Observations on Platygonus Compressus Leconte" The Journal of Geology University of Chicago. Dept. of Geology and Paleontology, University of Chicago Press. Journals Division, 11: 777-782 old.;
• Hoare, Richard D. et al. (May 1964) "Pleistocene Peccary Platygonus Compressus Leconte from Sandusky County, Ohio" The Ohio Journal of Science 64(3): 207-214 old.;
• Ray, Clayton E.; Denny, Charles S. and Rubin, Meyer (January 1970) "A peccary, Platygonus Compressus LeConte, from drift of Wisconsian age in Northern Pennsylvania" The American Journal of Science Yale University 268: 78-94 old.;
• Wilson, Ronald C.; Guilday, John E. and Branstetter, John A. (October 1975) "Extinct Peccary (Platygonus compressus LeConte) From a Central Kentucky Cave" The NSS Bulletin 37(4): 83-87 old.;
• Kurtén, Björn; and Anderson, Elaine (1980) Pleistocene Mammals of North America Columbia University Press, New York ISBN 0-231-03733-3 ;
• Murray, Lyndon K. et al. (September 2005) "Late Pleistocene Fauna from the Southern Colorado Plateau, Navajo County, Arizona" The Southwestern Naturalist 50(3): 363–374 old.
• Fiedal, Stuart (2009). "Sudden Deaths: The Chronology of Terminal Pleistocene Megafaunal Extinction". In Haynes, Gary (ed.). American Megafaunal Extinctions at the End of the Pleistocene. Springer Science+Business Media. 21–37. o. doi:10.1007/978-1-4020-8793-6_2. ISBN 978-1-4020-8792-9. {{cite book}}: Invalid |ref=harv (súgó); Text "Springer" ignored (súgó)
• Palmer, D., ed. (1999). The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions. ISBN 1-84028-152-9. {{cite book}}: Invalid |ref=harv (súgó)
• Mendoza, M.; Janis, C. M.; Palmqvist, P. (2006). "Estimating the body mass of extinct ungulates: a study on the use of multiple regression" (PDF). Journal of Zoology. 270 (1): 90–101. doi:10.1111/j.1469-7998.2006.00094.x. Hozzáférés: 2013. július 1. {{cite journal}}: Invalid |ref=harv (súgó)