Plesiosaurus dolichodeirus

Plesiosaurus dolichodeirus
Evolúciós időszak: Kora jura 199,6–175,6 Ma
Rajz a Plesiosaurus dolichodeirusokról
Rajz a Plesiosaurus dolichodeirusokról
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Sauropterygia
Rend: Plezioszauruszok (Plesiosauria)
Család: Plesiosauridae
Nem: Plesiosaurus
Conybeare, 1821
Faj: P. dolichodeirus
Tudományos név
Plesiosaurus dolichodeirus
Conybeare, 1824
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Plesiosaurus dolichodeirus témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Plesiosaurus dolichodeirus témájú kategóriát.

A Plesiosaurus dolichodeirus a hüllők (Reptilia) osztályának fosszilis plezioszauruszok (Plesiosauria) rendjébe, ezen belül a Plesiosauridae családjába tartozó faj.

Felfedezése

Az első plesiosaurus leletet, egy plesiosaurus dolichodeirust, amely a plezioszauruszok típusfosszíliája lett, Mary Anning (1799–1847) találta a dorseti Lyme Regisben.

Megjelenése

A Plesiosaurus dolichodeirus 3-5 méter hosszú volt. Feje a teste egyéb részeihez viszonyítva kicsi. Tágra nyíló állkapcsa és egymásba akaszkodó fogai alkalmasak voltak a zsákmány megragadására. Hosszú és mozgékony nyaka hirtelen irányváltoztatásokat tett lehetővé vadászat vagy menekülés közben. Ujjai összenőttek s így egyfajta úszót képeztek. A váll- és medenceövhöz csatlakozó végtagok nagy, lemezszerű csontokból és erős izmokból álltak, amelyek megkönnyítették az állat számára az úszást. A plesiosaurus mellső és hátsó végtagjaival evezett a vízben. Farka rövid volt és vélhetően nem játszott szerepet a „meghajtásban”.

Életmódja

A Plesiosaurus dolichodeirus, tengerben úszó ragadozó volt. Tápláléka kis és közepes nagyságú halak, fejlábúak és rákok.

Szaporodása

Az állat valószínűleg elevenszülő volt.