Pliva

Pliva
Közigazgatás
OrszágokBosznia-Hercegovina
Földrajzi adatok
Hossz33 km
Vízhozam384 m³/s
Vízgyűjtő terület768 km²
é. sz. 44° 14′ 24″, k. h. 17° 00′ 53″44.239900°N 17.014700°E
TorkolatOrbász
é. sz. 44° 20′ 15″, k. h. 17° 16′ 14″44.337600°N 17.270600°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pliva témájú médiaállományokat.

A Pliva folyó Bosznia-Hercegovina nyugati részén, az Orbász bal oldali mellékfolyója. Hossza 33 km, vízgyűjtő területe 768 km2. A folyó mentén több látványosság és kikapcsolódási, túrázási lehetőség van, Jajca városánál pedig 22 méter magas vízeséssel csatlakozik az Orbászhoz.

Vízrajza

Két forrásból, a Jastrebnjak és a Smiljevac hegyek lábánál ered, 483 méter magasan, a boszniai Szerb Köztársaság területén. Karsztforrásai(wd) Európa legnagyobb hozamú ivóvízforrásainak számítanak. A két ág 300 méter után egyesül, majd a folyó áthalad Šipovo városán, a Szerb Köztársaság és a Föderáció határán tavakká szélesedik, végül Jajcánál az Orbászba ömlik.

A tiszta és gyors vizű folyóban sebes pisztráng és pénzes pér él; a forrástól Šipovóig tartó nyolc kilométeres szakasz kiváló feltételeket biztosít a legyező horgászatra; horgász világbajnokságot is tartottak itt. A környék állatvilágára jellemző a vidra, hód, hiúz, az erdők pedig főleg bükkből, juharból, kőrisből, szilből állnak.

Mellékfolyói

A Plivához hasonlóan látványos a Janj, egy jobb oldali mellékfolyó, mely 9 kilométerre a forrástól ömlik a Plivába. Szigetei (Janjske otoke), kis vízesései, mészkőkanyonjai népszerű túrázó, piknikező célponttá tették.

Bal oldali mellékfolyója a Sokočnica, mely mentén megtekinthető a Sokolačka barlang és Sokograd(wd) (Sólyomvár) romjai. A várat a középkorban építették, kezdetben a bosnyákok, 1463–1527 között a magyarok, ezután pedig a törökök használták. 1833-ban elhagyták és elpusztult.

Látványosságok

A Pliva-tavak

Két tava a Nagy Pliva-tó (Veliko Plivsko) és a Kis Pliva-tó (Malo Plivsko). Az előbbi megnyúlt alakú, hossza 3,3 km, felülete 1,2 km2, tengerszint feletti magassága 424 méter; az utóbbi hossza 1 km alatt van, felülete 0,2 km2. Környékükön számos szálloda és panzió található: a tavak népszerűek a kikapcsolódni, csónakázni, úszni vágyók körében; a 2010-es években évi 150–200 ezer turista kereste fel őket.

Ezeket a természetes víztározókat, továbbá a folyó egyenletes hozamát kihasználva az osztrák–magyarok már az 1890-es években vízerőművet építettek a Plivára (Elektrobosna) – az első vízerőművet a Balkánon. A jelenlegi erőmű 1957-ből származik – a munkálatok és szabályozás eredményeként a tavak tovább duzzadtak és végül mesterséges tározóvá alakultak.

Vízimalmok

A két tó közötti mésztufagáton húsz régi vízimalom tekinthető meg, melyeket egykoron őrlésre és sajtolásra használtak. Vízimalmok már a 17. században is voltak a Pliván, és a 19. században száznál is több működött. Az 1980-as években a megmaradt malmokat összegyűjtötték, felújították, és jelenlegi helyükre (Mlinčići) szállították. A turisták számára sétányokat és parkolókat létesítettek.

A Pliva-vízesés

A Pliva-vízesés(wd) (Plivski vodopad) Jajca látványossága; a város – és részben az ország – szimbóluma. 50 000 éve alakult ki, becslések szerint eredeti magassága 36 méter volt, de a földrengések, árvizek, vízerőművek építése, mederrendezés, szennyezés, háború következtében 22 méter magasságúvá zsugorodott. 1903-ban Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette.

Képek

Jegyzetek

  1. 1 2 "Pliva Lakes with mills complex". BiH Commision to Preserve National Monuments. 2009. 2021. november 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 2.
  2. 1 2 3 4 5 Krstić
  3. 1 2 "Pliva Falls". Outdoor Active. Hozzáférés: 2020. május 2.
  4. ↑ "35th FIPS-Mouche World Championships". Angling Trust Team England Fly Fishing. 2015. június 8. Hozzáférés: 2020. május 2.
  5. ↑ Temimović 41. o.
  6. ↑ Temimović 49–50. o.
  7. ↑ Temimović 45. o.
  8. ↑ "A festményről ismerős vízesés". fmc.hu. 2017. május 31. Hozzáférés: 2020. május 2.

Források