Ternopil körülbelül 66 km távolságra van tőle. A legközelebbi vasútállomás Kremenecben található, körülbelül 25 km-re. A magyar határtól légvonalban 300 km távolságra fekszik.
Története
A hagyomány szerint a kolostort a 13. században (1240-ben) azok a szerzetesek alapították, akik a mongol invázió idején elhagyták a kijevi kolostort. A kolostor első termei barlangokban helyezkedtek el. Az első épület egy kis fa templom, volt amelyet a 13. században építettek. A legenda szerint abban a pillanatban egy tűzoszlopban megjelent a Szent Szűzanya a domb felett. Állítólag lábnyoma még mindig látható az egyik sziklán. A hagyomány szerint a sziklából ezen a helyen egy forrás nőtt ki.
A kőkolostor építése a 16. században kezdődött. Először 1527-ben említik írásos forrásokban. A krími tatárok portyázásuk közepette 1675. augusztus 2-án megközelítették a kolostort, amit csak egy fa kerítés vett körül. A kolostor védelmezői két napig harcoltak. Az emberek imádkoztak a Szűzanya ikon előtt, az volt az egyetlen reményük. A legenda szerint hirtelen eltűntek a felhők, és Szűz Mária megjelent az égen, angyalok vették körül. A tatárok meglátták őket, azt hitték, szellemet láttak és nyilakat kezdtek lőni az égi képre, azonban a nyilak visszajöttek, és megölték őket. Néhány támadót foglyul ejtettek, akik közül később többen megkeresztelkedtek. A kolostor megmenekült.
1712-ben Nagy Péter orosz cár többször is meglátogatta a kolostort. 1730-ban megnyitották a Pocsajiv-nyomdát. A kolostor az 1720-as években, a lengyel-litván uralom alatt görög katolikus egyházhoz került, majd csak 1831-ben tért vissza az ortodox valláshoz, miután az Orosz Birodalom leverte a lengyel felkelést. 1795-ben Pocsajivot Oroszország annektálta. A két világháború közötti időszakban a város Lengyelországhoz tartozott, majd a Szovjetunió része lett. Pocsajiv 1978-ban kapott városi státuszt. Az 1990-es években a fő iparága az élelmiszerfeldolgozás volt.
2020 áprilisában a Covid-19 járvány alatt az egész várost lezárták, a kolostorban is 90-en kapták el a vírust. A várost évente több ezer ortodox keresztény zarándok látogatja meg az 500 éves szent helyet a húsvéti nagyhét alatt.
2026 júliusában az ukrán Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálata (DESS) közölte, hogy a Pocsajiv-Lavra kolostor továbbra is az Orosz Ortodox Egyházhoz (Moszkvai Pátriarchátus) tartozik, amelynek tevékenysége Ukrajnában törvény tiltott. A rendelet alapján meg kell szakítania kapcsolatait az Orosz Ortodox Egyházzal.
A Pocsajiv-Lavra kolostor
A Pocsajiv-Lavra kolostor Ukrajna második legnagyobb ortodox kolostora a Kijevi - Pecserszka lavra után. A város fölött egy 50 méter magas dombon áll.
A kolostor 1833-ban kapta meg a lavra státuszt. Ukrajnában a lavra megnevezést sok éven át csak két ortodox kolostorra használták: a Kijevi Barlangkolostorra (1688), majd másodikként a pocsajivi kolostorra. A komplexumban számos vallási épület, 17. századi kő- és fa erődítmények (tornyok és falak) találhatók.
A Pocsajiv-Lavra épületei
Szent Mennybemenetele székesegyház (1771–1782) Hatalmas barokk kupolája van.
Cellák (1771-1780)
A püspök háza (1825), háza klasszicizmus stílusban épült.
A kapuk feletti ház (1835), épülete klasszicizmus stílusban épült.
A Harangtorony (1861-1871), 65 méter magas. A legnagyobb harangja több mint 11 tonnás. A kolostorban 13 harang található.
Szentháromság székesegyház (1906–1913)
A kolostorban található egy barlangtemplom is, amely Jób szerzetes tiszteletére készült, egy valódi barlangban. A ereklyéit ott őrzik.
Ukrajna
é. sz. 50° 00′ 28″, k. h. 25° 29′ 52″50.007861°N 25.497748°EKoordináták: é. sz. 50° 00′ 28″, k. h. 25° 29′ 52″50.007861°N 25.497748°E
