A Porrima (Gamma Virginis) a Szűz csillagkép harmadik legfényesebb csillaga. Arich néven is ismert. A szabad szemmel 2,9 magnitúdó fényesnek látszó csillag 39 fényév távolságban van tőlünk. Valójában két nagyon hasonló csillag van egymáshoz olyan közel, hogy csak távcsővel különíthetőek el egymástól.
Leírása
A két azonos színképtípusú (F0V) csillag a közös tömegközéppont körül kering 169,1 éves periódussal. Egyik csillag feltételezett változó NSV5859 néven.
Mivel a Porrima közel van az ekliptikához, időnként elfedi a Hold, nagyon ritkán valamelyik bolygó. 2017-ben két alkalommal is volt Hold általi fedés. A június 3-án este, a navigációs szürkület idején bekövetkező jelenség jól megfigyelhető volt, mivel a belépés egy órával delelés után történt. A fél évvel későbbi, október 18-án esedékes fedés újhold idejére, azaz nappalra esett, amikor még a Hold sem volt látható szabad szemmel.
Kettőscsillag
A Porrima pályarajza (Scardia 2007) A=apasztron, P=periasztron, a két pontot összekötő szaggatott vonal a pálya nagytengelye. A pontvonallal rajzolt egyenes a csomóvonal; a leszálló csomótól a felszálló csomóig tartó pályaszakasz szaggatottan rajzolva.
Kettősségét P. Richaud fedezte fel 1689-ben. Első mérését Bradley és Pound végezte 1718-ban. A WDS adatbázisában 1544 mérését tartják nyilván. A rendelkezésre álló megfigyelési adatokból Strand 1937-ben, Söderhjelm 1999-ben, végül Docobo és Scardia egymástól függetlenül 2006-ban publikált – egymástól nem nagy mértékben eltérő – pályát. A továbbiakban hivatkozott paraméterek Docobo pályaelemeinek felhasználásával készültek.
Scardia 2007-ben minimális mértékben módosította a pályaelemeket: a jobb oldali ábra ezek felhasználásával készült.
A pálya nagy numerikus excentricitása (0,882) következtében a komponensek távolsága egymástól 3 és 70 csillagászati egység között, látszó szögtávolsága 0,368 és 5,345 ívmásodperc között változik. A periasztron 2005,51-kor, ezt megelőzően 1836,41-kor volt. Pontosan ebben az időpontban – a periasztron pontos időpontjáról természetesen nem tudva – F.G.W. Struve 0,25"-et és 151,6 fokos pozíciószöget mért. 2005 közepén a USNO 66 centiméteres refraktorával számos alkalommal mérték 0,36-0,38" értékkel. A periasztron átmenet évében, 2005-ben a társcsillag 76 fokos látszó pályaívet tett meg.
A paraméterek változása
A felfedezés óta mért adatok feldolgozásával Strand 1935-ben kiszámította a Porrima komponenseinek keringését: az általa meghatározott pályaelemekből adódó látszó paramétereket (szögtávolság és pozíciószög) a periasztron közeli időszakra a táblázat első három oszlopa tartalmazza. A további hetven év méréseinek figyelembe vételével 2006-ban Docobo által számított új pálya eredményei a középső két oszlopban láthatóak. Végül az utolsó három oszlop tartalmazza Christopher Taylor 2003 és 2005 közötti méréseit, amelyek mutatják Strand pályájának valóságostól való eltérését.
Év
Paraméterek Strand szerint
Paraméterek Docobo szerint
Taylor mérései
látszó szögtávolság
pozíciószög
látszó szögtávolság
pozíciószög
Év
látszó szögtávolság
pozíciószög
1995
2,5"
280
2,25"
277,6
2000
1,8"
267
1,50"
260,9
2002
1,5"
259
1,13"
247,5
2003
0,92"
236,6
2003. december
0,6"
219°
2004
1,2"
246
0,68"
218,4
2004. december
0,4"
177°
2005
0,44"
179,8
2005. április
0,27-0,29"
161±0,6°
2006
0,8"
221
0,41"
103,5
2008
0,4"
126
0,93"
41,0
2010
0,9"
44
1,39"
23,6
Kísérőcsillagok
A kettőscsillagok környezetében gyakran mérnek távolabbi kísérőket. A különböző időpontban végzett észlelések különbsége segíthet annak vizsgálatában, hogy az egyes csillagok gravitációs kapcsolatban vannak-e, esetleg közös sajátmozgásúak-e? A Porrima mellett négy további csillagot mértek az idők folyamán, melyek jellemzőit az alábbi táblázat tartalmazza.
A főpár kísérőcsillagai
Komp. betűjele
GSC száma
fényessége m
mérések száma
Első mérés
Utolsó mérés
Év
távolság"
Pozíciószögo
Év
távolság"
Pozíciószögo
C
15,1
3
1889
53,12
159,4
2007
93,68
121,3
D
4949 1103
12,05
3
1922
125,17
88,4
2007
171,02
89,8
E
4949 1116
8,94
11
1851
255,01
185,9
2008
258,75
168,2
F
4949 1093/1115
9,53
4
1909
482,34
268,6
2008
422,81
267,8
Hazai amatőr megfigyelése
A Porrima szabad szemes, egyenlő fényessége, közelségéből adódó nagy szögtávolsága és viszonylag rövid periódusa folytán – a periasztron ±3 éves időszakát kivéve – kedvelt célpontja a kettőscsillagok iránt érdeklődő amatőrcsillagászoknak. A 2005 júliusában bekövetkezett maximális közelség előtt utoljára 2001-ben érkezett pozitív megfigyelés a kettőscsillagról a Meteor rovatához. 2008 júliusában a csillagok közti távolság már meghaladta az 1 ívmásodpercet, miáltal komolyabb amatőr műszerekkel már vizsgálható volt. 2011-ben a szögtávolság eléri az 1,6"-et, így felbontása kisebb távcsövekkel is lehetséges.
↑Luck, R. Earle (2016. december 21.). "Abundances in the Local Region II: F, G, and K Dwarfs and Subgiants". The Astronomical Journal (angol nyelven). 153 (1). New York: IOP Publishing. doi:10.3847/1538-3881/153/1/21. ISSN0004-6256.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
↑Mizser Attila (ed.). "Fogyatkozások, csillagfedések". Amatőrcsillagászok kézikönyve (Harmadik, javított és bővítetted.). Budapest, 2006: Magyar Csillagászati Egyesület. ISBN963 06 0197 4.{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely (link)
