| Porte du Peyrou | |
| Település | Montpellier |
| Cím | Foch street |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1692 |
| Felhasznált anyagok | mészkő |
| Tervező | François Dorbay |
| Építész(ek) | Augustin-Charles d'Aviler |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Tulajdonos | municipality of Montpellier |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 52 m |
| Magassága | 15 m |
| Szélessége | 18 m |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Porte du Peyrou témájú médiaállományokat. | |


A Porte du Peyrou egy 1692-ben épült montpellier-i diadalív, amely azért készült, hogy a város jótevője, XIV. Lajos francia király dicsőségét hirdesse a híres park, a szintén a Napkirály tiszteletét zengő Peyrou kapujaként. A város legmagasabb pontján, 52 méteres tengerszint feletti magasságon áll.
François Dorbay tervei alapján Charles-Augustin Daviler, Languedoc tartományi főépítésze építtette fel a Titus császár diadalívére emlékeztető építményt. Bár egykapus, két álíve is van, amelyekben a király uralkodásának jeles eseményeit bemutató kerek domborművek díszlenek. A diadalív 15 méter magas és 18 méter széles, míg a kapunyílás 7 méteres magassággal és 4,7 méteres szélességgel rendelkezik. Építése 11 850 livre-be került, az alapanyagot a környékbeli mészkőbányák (Pignan, Saint-Jean de Védas, Pondres, Saint-Géniès des Mourgues) szolgáltatták.
Az álíveken látható négy dombormű 1693-ban készült el Philippe Bertrand munkájának köszönhetően. A négy ábrázolt téma az alábbi:
Peyrou-i oldal:
Város felé néző oldal:
A diadalív tetejére a spanyol örökösödési háború lezárását követően, de a korábbi háborúskodásokra is utalva, 1715-ben az alábbi latin nyelvű szöveget vésték:
„LUDOVICO MAGNO LXXII ANNOS REGNANTE DISSOCIATIS REPRESSIS CONCILIATIS GENTIBUS QUATOUR DECENNALI BELLI CONJURATIS PAX TERRA MARIQUE PARTA 1715”
A véset magyarul:
„A hetvenkét évig uralkodó Nagy Lajosnak, aki négy évtizedes háborút követően az elpártoltakat visszatartva, a hűeket pedig egyesítve elhozta a békét a földön és a tengeren 1715-ben”
XIV. Lajos tiszteletére két másik diadalív is épült Párizsban, 1672-ben és 1674-ben: a Porte Saint-Denis és a Porte Saint-Martin.