Porvihar

A porvihar, más néven homokvihar, meteorológiai jelenség, gyakori a sivatagi vagy félsivatagi övezetekben és környékükön.

Jellemzői

Akkor keletkezik, amikor a viharos szél felkapja a száraz talajról a homokot vagy port, azt elszállítja és végül másutt rakja le. A porviharok erősen csökkentik vagy szinte megszüntetik a látótávolságot, akadályozzák a közlekedést, és súlyos egészségügyi kockázatokat hordoznak. A homokviharok súlyosan károsítják, akár be is fedik a fiatal, laza szövetű növényeket, ezt a jelenséget homokverésnek is nevezik. A hosszabb időn keresztül ismétlődő porviharok csökkentik a mezőgazdaság termelékenységét és elsivatagosodást okozhatnak.

A homokvihar a defláció egyik megvalósulási formája. A lösztalajok is a szél által szállított és máshol, a fejlődő fűvel borított területeken lerakott porból alakultak ki.

A porviharok okai a szárazság és a szél, de helytelen földművelési és állattenyésztési módszerek is hozzájárulhatnak kialakulásukhoz. Bozót- és erdőtüzek is okozhatnak porvihart, ebben az esetben pernyét, kormot szállít a szél.

A Földön Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Kína területén fordulnak elő leggyakrabban porviharok.

A Szahara az egyik legfontosabb forrása a porviharoknak, különösen a Bodélé depresszió(wd) Csád területén. Az innen származó, ásványokban gazdag por rendszeresen táplálja az Amazonas menti esőerdőket is. Gyakran jut el a szaharai homok a mediterrán térségbe, de időnként Magyarországra is kerül belőle.

A porviharok különböző fajtái illetve elnevezései még a számum, a haboob(wd) illetve a kalima(wd).

Porviharok előfordulnak a Marson is.

Jegyzetek

↑ "Airborne Dust: A Hazard to Human Health, Environment and Society". WMO – Bulletin: Vol 64 (2) – 2015. 2022. 2023. december 18. dátummal az eredeti címről archiválva.
↑ https://madosz.hu/gallery/image-view?id=43
↑ Akadkislex II. 83. o.
↑ Telfer, Matt (2022. november 18.). Phelps, Sam (ed.). "Wildfires often lead to dust storms – and they're getting bigger". doi:10.64628/AB.y3mpn9rw6.
↑ Eslamian, Saeid; Eslamian, Faezeh (2017). Handbook of Drought and Water Scarcity: Management of Drought and Water Scarcity (angol nyelven). CRC Press. ISBN 978-1-351-85113-8. Hozzáférés: 2017. december 4.
↑ Squires, Victor R. "Physics, Mechanics and Processes of Dust and Sandstorms" (PDF). Adelaide University, Australia. 2015. június 5. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2007. július 29.
↑ Koren, Ilan; Kaufman, Yoram J; Washington, Richard; Todd, Martin C; Rudich, Yinon; Martins, J Vanderlei; Rosenfeld, Daniel (2006). "The Bodélé depression: A single spot in the Sahara that provides most of the mineral dust to the Amazon forest". Environmental Research Letters. 1 (1) 014005. Bibcode:2006ERL.....1a4005K. doi:10.1088/1748-9326/1/1/014005.
↑ Middleton, N. J.; Goudie, A. S. (2001). "Saharan dust: Sources and trajectories". Transactions of the Institute of British Geographers. 26 (2): 165. Bibcode:2001TrIBG..26..165M. doi:10.1111/1475-5661.00013. JSTOR 3650666.
↑ Pericleous, Koulis; et al. (2006). "Airborne Transport of Saharan Dust to the Mediterranean and to the Atlantic". Environmental Modelling and Simulation. EMS-2006: 54–59. ISBN 978-0-88986-617-1.
↑ "Discovery Monitoring and Predicting Extraterrestrial Weather". National Science Foundation. 2009. szeptember 22. 2014. december 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. november 21.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dust storm című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990. ISBN 963 05 5279 5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Porvihar témájú médiaállományokat.

[1] "Airborne Dust: A Hazard to Human Health, Environment and Society". WMO – Bulletin: Vol 64 (2) – 2015. 2022. 2023. december 18. dátummal az eredeti címről archiválva.

[2] ttps://madosz.hu/gallery/image-view?id=43

[3] Akadkislex II. 83. o.

[4] Telfer, Matt (2022. november 18.). Phelps, Sam (ed.). "Wildfires often lead to dust storms – and they're getting bigger". doi:10.64628/AB.y3mpn9rw6.

[5] Eslamian, Saeid; Eslamian, Faezeh (2017). Handbook of Drought and Water Scarcity: Management of Drought and Water Scarcity (angol nyelven). CRC Press. ISBN 978-1-351-85113-8. Hozzáférés: 2017. december 4.

[vrs-6] Squires, Victor R. "Physics, Mechanics and Processes of Dust and Sandstorms" (PDF). Adelaide University, Australia. 2015. június 5. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2007. július 29.

[7] Koren, Ilan; Kaufman, Yoram J; Washington, Richard; Todd, Martin C; Rudich, Yinon; Martins, J Vanderlei; Rosenfeld, Daniel (2006). "The Bodélé depression: A single spot in the Sahara that provides most of the mineral dust to the Amazon forest". Environmental Research Letters. 1 (1) 014005. Bibcode:2006ERL.....1a4005K. doi:10.1088/1748-9326/1/1/014005.

[8] Middleton, N. J.; Goudie, A. S. (2001). "Saharan dust: Sources and trajectories". Transactions of the Institute of British Geographers. 26 (2): 165. Bibcode:2001TrIBG..26..165M. doi:10.1111/1475-5661.00013. JSTOR 3650666.

[9] Pericleous, Koulis; et al. (2006). "Airborne Transport of Saharan Dust to the Mediterranean and to the Atlantic". Environmental Modelling and Simulation. EMS-2006: 54–59. ISBN 978-0-88986-617-1.

[10] "Discovery Monitoring and Predicting Extraterrestrial Weather". National Science Foundation. 2009. szeptember 22. 2014. december 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. november 21.