| Ősszájúak | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Neoproterozoikum-jelenkor | ||||||||||||
Sepioteuthis sepioidea, tintahal – puhatestűek | ||||||||||||
Pachydiplax longipennis, szitakötő – ízeltlábúak | ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Csoportok | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ősszájúak témájú kategóriát.
|
Az ősszájúak (Protostomia) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) egyik bazális kládja, amely mintegy 610 millió éve válhatott külön az újszájúaktól (Deuterostomia). Ide tartozik a kétoldali szimmetriájú állatok fajainak mintegy 95%-a (Urania).
Nevüket arról kapták, hogy embriójuk szájnyílása a tápcsatorna ősszájnyílás (blasztopórus) felőli oldalán jelenik meg — pontosabban az embrió fejlődésének bélcsíra (gasztrula) szakaszában kialakuló legelső testnyílás, az ősszáj nem zárul be, hanem a kifejlett állat szájnyílásává alakul. A végbélnyílás – néhány kivételtől eltekintve – a test ellenkező pólusán megjelenő új nyílás lesz.
Másodlagos testüregük (az eucölóma) hasadékképződéssel alakul ki a mezodermális sejtekből álló tömör sejthalmazok belsejében – ez a jelenség a schizocölia. Idegrendszerük tipikusan agydúcból, garat körüli ideggyűrűből és a test hosszában futó hasi (ventrális) idegtörzsekből áll.
Két fő kládjuk a spirálisan barázdálódó állatoké (Spiralia) és a vedlő állatoké (Ecdysozoa); ezek nagyjából 580 millió éve különülhettek el egymástól. Harmadik bazális kládként itt tüntetjük fel a bizonytalan rendszertani helyzetű nyílférgeket (Chaetognatha) – ez a beosztás biztosan nem végleges.
A főtörzs leszármazási vonalai szélsőségesen bizonytalanok, ezért megelégszünk a konszenzusos csoportokba tartozó törzsek egyszerű felsorolásával.