Álposzméhek

Álposzméh – Áldongó
Kövi álposzméh (Bombus rupestris)
Kövi álposzméh (Bombus rupestris)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Endopterygota
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak
(Apocrita)
Öregcsalád: Méhek (Apoinae)
Család: Méhfélék (Apidae)
Alcsalád: Mézelőméhek (Apinae)
Nemzetség: Poszméhek (Bombini)
Nem: Poszméh (Bombus)
Alnem: Álposzméhek (Psithyrus)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Álposzméh – Áldongó témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Álposzméh – Áldongó témájú kategóriát.

Az álposzméhek (Psithyrus), a rovarok (Insecta) osztályának, a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe, a méhfélék (Apidae) családjának, Bombus nemébe tartozó alnem.

Korábban külön genuszba (Psithyrus) sorolták, mára azonban már tudjuk, hogy ezek a szociálparazita (kolóniaélősködő) fajok nem önálló leszármazási csoportot képviselnek, hanem közelebbi rokonai a gazdafajnak, mint egymásnak.

Egyéb elnevezései: kakukkposzméh, áldongó.

Megjelenése

A legnagyobb termetű méhek közé tartoznak. Testüket színes sávokkal díszített, vastag, tömör szőrbunda fedi. Megjelenésük, színezetük gyakran erősen hasonló gazdafajukhoz, a poszméhekéhez.

Már hűvösebb időben is aktívak tudnak lenni, mert a repülőizmok összehúzásával, akár 30 °C-ra is képesek a toruk hőmérsékletét megemelni. Vészhelyzet esetén erős, méregmirigyhez kapcsolt fullánkjukkal védekeznek. A fullánk, sérülés vagy kiszakadás nélkül visszahúzható az emlősök bőréből, de nyugodt, béketűrő rovarok, a darazsakhoz, méhekhez képest nagyon ritkán szúrnak.

A gazdafaj poszméhekéhez képest fejük rövidebb, fullánkjuk erősebb, kültakarójuk keményebb, két pár szárnyuk pedig nem áttetsző, hanem füstös árnyalatú.

Bokáikon nem viselnek gajmót, nincsen kosaruk sem, a nőstények lábszára is ugyanolyan, mint a hímeké. A hímek főleg párosodó szerveik hártyás alkatában különböznek a Bombus-hímektől, amelyeken ezek a szervek mindig erősen kitinesek.

Életmódja

Hegyi réteken, erdő széleken, gyepen lévő virágok nektárját fogyasztják, de virágport nem gyűjtenek, nem is képesek rá, mert nincs erre kialakult szervük. Euszociális (valódi társas) életmódot nem élnek, tehát dolgozó családot sem nevelnek.

Pollinációs jelentősége

A megporzásban (pollináció), világszerte a legnagyobb jelentősége a rovaroknak, ezen belül is a méhféléknek van. A poszméhek, beporzásban betöltött fontos szerepe sokáig nem volt közismert, pedig vitathatatlan fontos gazdasági értéke, hatékonysága, ami sok esetben felülmúlja a többi rovarét, köztük a méhekét is. A háziméh aktivitása erősen függ az időjárástól. A poszméhek még fagypont körül, szemerkélő esőben is aktívak, korábban kezdik a virágok látogatását, és az adott idő alatt meglátogatott virágok számát tekintve gyorsabbak is. Nyelvük hosszabb, ezért a csöves és tölcséres virágokat is be tudják porozni. Nagyobb testméreteiknek köszönhetően, sokkal nagyobb részük érintkezik a virágok szaporítószerveivel, ami például az almafa virágpor szállításában, beporzásában kiemelt jelentőségű. A burgonya és paradicsom esetében a szárnymozgató izmok 400 Hz frekvenciájú rezgése segíti a pollentokokból a virágpor kihullását. A kultúrnövények beporzása mellett, mivel a poszméhek nagy területeken keresnek virágport, kiemelt jelentőségük van az egymástól távol lévő növények keresztbeporzásában is.

Károkozása

A poszméhcsaládok legveszedelmesebb betolakodói. Gazdaspecifikusak, azaz egy adott álposzméhfaj egy (esetleg néhány) adott poszméhfajhoz kötődik (pl. a földi álposzméh (Bombus vestalis) a földi poszméh ((Bombus terrestris)) kolóniaélősködője).

Szaporodása

Az áttelelt, fiatal álposzméh nőstények tavasszal virágokon táplálkoznak, majd megerősödve, nyár elején keresnek egy poszméh fészket. A fészek bejáratát védő agresszív katonákat még a más fészekbe tartozó poszméheknek is tanácsos elkerülni, mert a fészekazonosító illatanyag nélkül könnyen végzetessé válhat a velük való találkozás. De az álposzméhet a kibocsátott feromonoknak (viselkedés módosító kémiai anyag) köszönhetően beengedik a fészekbe. Az illatanyag a dolgozókat is megzavarja, akik nem tudják, hogy ki az igazi királynőjük. Általában nem igazán ütközik ellenállásba, de az esetlegesen mégis ellene fordulókat, erősebb fullánkjával megöli, őt pedig hatékonyan védi a vastagabb kitinpáncélja. A poszméhkirálynőt is megbénítja, vagy megöli és átveszi a hatalmat a fészekben. Ezután a fészek lakói az álposzméhkirálynőt etetik, védelmezik, annak petéit, lárváit gondozzák. Az új királynő nem nevel dolgozókat, utódai ivaros egyedek lesznek. Mire – utánpótlás híján – a hideg beálltával az utolsó dolgozók is elpusztulnak, az utódok kifejlődtek, kirepülés után párosodtak, majd a fiatal, megtermékenyített nőstények telelőhelyet keresnek és kora nyáron újabb poszméh családot keresnek fel a továbbszaporodásra.

Álposzméhfajok

Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 12–16 mm.

Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 15–16 mm.

Valószínűleg a Bombus ruderatus fészekbitorlója.

Testhossz: nőstény 14–16 mm, hím 15 mm.

Testhossz: nőstény 17–25 mm, hím 14–18 mm. Szárnyfesztávolság: 36–44 mm/28–34 mm. A törzs rövid, a fej, rövid és kerek.

Több méhfaj , köztük a Bombus terrestris parazitája is.

Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 13–16 mm.

Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 10–16 mm.

Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 13–15 mm.

Testhossz: nőstény 14–19 mm, hím 13–14 mm.

Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 15 mm.

Testhossz: nőstény 14,5–17 mm, hím 13–15 mm.

Megtalálható Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Spanyolországban és Svájcban.

Előfordulás: Alaszka, Yukon, Grönland, Európa sarkvidéki része, Ázsia, Észak-Skandinávia és Oroszország

Testhossz: nőstény /királynő 21–24 mm, hím 17–19 mm.

A Bombus argillaceus és a Bombus ruderatus fészkeiben szaporodik.

Testhossz: nőstény 18 mm, hím 14–15 mm.

Korzika és Elba szigetén őshonos.

Testhossz: nőstény 23–25 mm, hím 15–18 mm. Szárnyfesztávolság: 36–44 mm/28–34 mm.

Testhossz: nőstény 14–22 mm, hím 14–16 mm.

Testhossz: nőstény 16–18 mm, hím 14–15 mm.

Megtalálható: Kanada (Alberta, Brit Columbia, Labrador, Manitoba, Új-Fundland, Új-Skócia, Ontario, Québec, Saskatchewan, Yukon); Amerikai Egyesült Államok (Alaszka, Kalifornia, Colorado, Idaho, Montana, New York, Észak-Dakota, Oregon, Dél-Dakota, Utah, Washington, Wyoming)

Testhossz: nőstény 15 mm, hím 14 mm.

Testhossz: nőstény 15–16 mm, hím 12–14 mm.

Testhossz: nőstény 16 mm, hím 12–14 mm.

Testhossz: nőstény 17,5–19 mm, hím 14,5–17 mm.

Testhossz: nőstény 21 mm, hím 16 mm.

A földi poszméh kolóniaélősködője.

Citrinus fajok

- Bombus (Ps.) intrudens

- Bombus (Ps.) citrinus

- Bombus (Ps.) insularis

Rupestris fajok

- Bombus (Ps.) tibetanus

- Bombus (Ps.) cornutus

- Bombus (Ps.) turneri

- Bombus (Ps.) monozonus

- Bombus (Ps.) expolitus

- Bombus (Ps.) novus

- Bombus (Ps.) chinensis

- Bombus (Ps.) branickii

- Bombus (Ps.) rupestris

Campestris fajok

- Bombus (Ps.) bellardii

- Bombus (Ps.) ferganicus

- Bombus (Ps.) campestris

- Bombus (Ps.) morawitzianus

Bohemicus fajok

- Bombus (Ps.) suckleyi

- Bombus (Ps.) vestalis

- Bombus (Ps.) perezi

- Bombus (Ps.) coreanus

- Bombus (Ps.) bohemicus

Barbutellus faj

- Bombus (Ps.) barbutellus

Sylvestris faj

- Bombus (Ps.) skorikovi

- Bombus (Ps.) flavidus

- Bombus (Ps.) norvegicus

- Bombus (Ps.) quadricolor

- Bombus (Ps.) sylvestris

Észak-Amerika álposzméhfajai

- Bombus fernaldae

Előfordulás: Alaszka, Kanada, Észak-Karolina, Tennessee, Colorado, Kalifornia.

- Bombus variabilis

Előfordulás: Ohio, Florida, Észak-Dakota, Nebraska, Kansas, Oklahoma, Tennessee, Új-Mexikó, Mexikó.

- Bombus insularis

Előfordulás: Kanada, Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó, Nebraska, New York, Alaszka.

- Bombus crawfordii

- Bombus suckleyi

Előfordulás: Alaszka, Kalifornia, Utah, Colorado.

- Bombus hyperboreus

Előfordulás: Alaszka, Yukon, Grönland, Európa sarkvidéki része, Ázsia.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 http://rovarok.blog.hu/2014/06/01/a_tronbitorlo_alposzmehek 2014.06.01. Hatlábúak birodalma. A rovarászok blogja. Vas Zoltán: A trónbitorló álposzméhek, http://www.magyarrovartanitarsasag.hu/az_ev_rovara.html Archiválva 2013. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ↑ http://www.tuja.hu/kerteszeti-lexikon/K.html
  3. 1 2 3 Vas Zoltán, Kovács-Hostyánszki Anikó, Sárospataki Miklós, Merkl Ottó: A 2014-es év rovara: a földi poszméh (Hatlábúak birodalma – A rovarászok blogja, 2013.12.20.)
  4. ↑ https://books.google.hu/books?id=9keeCgAAQBAJ&pg=PT452&lpg=PT452&dq=Bok%C3%A1ikon+nem+viselnek+gajm%C3%B3t&source=bl&ots=DbVF0vXaoZ&sig=M9dXyEMnUieHqQqC9hWacD1B5yo&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiwn4H1nO3LAhWMDpoKHX4uDEAQ6AEIGjAA#v=onepage&q=Bok%C3%A1ikon%20nem%20viselnek%20gajm%C3%B3t&f=false
  5. 1 2 http://www.nhm.ac.uk/research-curation/research/projects/bombus/ps.html
  6. ↑ http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/oxford-typotex-biologiai/ch01s23.html
  7. ↑ http://www.discoverlife.org/20/q?search=Bombus+ashtoni
  8. ↑ "Archivált másolat". 2016. április 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 6.
  9. 1 2 3 4 5 6 http://www.bumblebee.org/cuckoo.htm
  10. ↑ http://www.wildbienen.de/b-rudtus.htm
  11. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 http://www.life.illinois.edu/scameron/pdfs/Williams&al09_Sichuan.pdf
  12. ↑ http://www.wildbienen.de/b-bohemi.htm
  13. ↑ "Archivált másolat". 2016. április 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 6.
  14. ↑ http://bugguide.net/node/view/156825
  15. 1 2 3 http://www.bumblebee.org/NorthAmericaCuckoo.htm
  16. ↑ http://eol.org/pages/1065355/overview
  17. ↑ http://www.wildbienen.de/b-maxill.htm
  18. ↑ http://www.wildbienen.de/b-argill.htm
  19. ↑ http://www.wildbienen.de/b-quadri.htm
  20. ↑ http://szit.katolikus.hu/feltoltes/Moczar%20Laszlo.pdf Archiválva 2015. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Dr. Móczár László: A társas élet kialakulása a darazsaktól a méhekig. 2. oldal
  21. ↑ http://www.iucnredlist.org/details/44937699/0
  22. ↑ http://bugguide.net/node/view/467189
  23. ↑ http://www.discoverlife.org/mp/20q?search=Bombus+variabilis

Források

További információk, képek