Pteranodon

Pteranodon
Evolúciós időszak: Késő kréta, 86–84,5 Ma
↓
Csontvázának másolata
Csontvázának másolata
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztály: Diapsida
Alosztályág: Archosauromorpha
Csoport: Archosauria
Rend: Pteroszauruszok (Pterosauria)
Alrend: Pterodactyloidea
Öregcsalád: Ornithocheiroidea
Család: Pteranodontidae
Marsh, 1876
Nem: Pteranodon
Marsh, 1876
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Pteranodon témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Pteranodon témájú médiaállományokat és Pteranodon témájú kategóriát.

A Pteranodon (görög πτερ- „szárny” és αν-οδων „fogatlan”) az egyik legismertebb repülő őshüllőnem, amely a késő kréta kor coniaci és santoni korszakaiban élt (86-84,5 millió évvel ezelőtt) Észak-Amerikában (a mai Kansasban, Alabamában, Nebraskában, Wyomingban és Dél-Dakotában).

Rendszerezés

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

Megjelenése

A Pteranodon az egyik legnagyobb testméretű pteroszaurusznem volt: szárnyainak fesztávolsága átlagosan 3,8 méter volt nőstényeknél és 5,6 méter (a legnagyobb példányoknál 6,25–7,25 méter) hímeknél, testtömege 20 kilogramm, fejének hossza a csőre hegyétől a fej végén lévő csonttarajig 1,8 méter. Az üreges, levegővel telt csontok csökkentették a testtömeget és megkönnyítették a repülést; könnyű szerkezetű csontváza volt. Szárnya a denevéréhez hasonlóan bőrből volt, amelyet a kéz- és karcsontok feszítenek; ám a Pteranodon szárnyvégét csak egyetlenegy ujj feszítette. A fej végén lévő csonttaraj az állat csőrének tömegét ellensúlyozta. Az állat testét szőr borította. A tüdő mellett légzsákjai is voltak. Az állat meleg vérű volt, ami minden repülő állat létszükséglete, mert energiájukat a táplálékból a lehető leggyorsabban ki kell nyerniük. A Pteranodon agya jól fejlett volt, különösen azok a részek, amelyek a mozgást, látást és egyensúlyozást irányították.

Más pteroszauruszoktól, mint a Rhamphorhynchustól és a Pterodactylustól eltérően a Pteranodonoknak fogatlan állkapcsa volt, a mai madarakhoz hasonlóan.

Életmódja

A Pteranodon a sziklás partvidékeket részesítette előnyben. Az állat talán tartós párkapcsolatban élhetett. Tápláléka halakból állt. A Pteranodon a hullámok fölött vitorlázva kutatott a felszín közelében úszkáló halak után; majd lesiklott és hosszú, hegyes csőrével elkapta zsákmányát. Az állat a felszálló légáramlat segítségével szállt fel.

Feltételezik, hogy a Pteranodon gondozta kicsinyeit, meleggel és táplálékkal látta el őket.

Közkeletű tévedés, hogy a Pteranodon repülő dinoszaurusz volt: a pteroszauruszok nem tartoztak a dinoszauruszok öregrendjéhez.

A populáris kultúrában

A Pteranodon látható egy pillanatra az Elveszett világ: Jurassic Park utolsó jelenetében, és jelentős szerep jut neki a Jurassic Park III.-ban, bár itt – a valósággal ellentétben – fogakkal ábrázolják. A Dinotópia filmekben a Pteranodon ragadozóként tűnik fel, ami képes elejteni akár egy Chasmosaurust is. A Pteranodonok a T-Rex Expressz című mese sorozat főszereplői a T-Rex mellett.

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ Bennett, S.C. (1994). "The Pterosaurs of the Niobrara Chalk." The Earth Scientist, 11(1): 22-25.
  2. ↑ "Dinosaur Train: Meet the Characters". PBS Teachers. 2009. szeptember 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 6.

Források

További információk