Puget Sound

Puget Sound
Ország(ok)Amerikai Egyesült Államok
Elsődleges forrásokSilver Creek
Hosszúság161 km
Szélesség16 km
Felszíni terület2642 km2
Elhelyezkedése
Puget Sound (Egyesült Államok)
Puget Sound
Puget Sound
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 47° 49′ 59″, ny. h. 122° 26′ 06″47.833100°N 122.435000°WKoordináták: é. sz. 47° 49′ 59″, ny. h. 122° 26′ 06″47.833100°N 122.435000°W
Puget Sound (Washington állam)
Puget Sound
Puget Sound
Pozíció Washington állam térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Puget Sound témájú médiaállományokat.

Puget Sound műholdképe

A Puget Sound (IPA: [ˈpjuːdʒɪt saʊnd]) öböl az Egyesült Államok Washington államának északnyugati részén, a Salish-tenger része.

Nevének eredete

Puget Soundot George Vancouver egyik tisztjéről, Peter Pugetről nevezte el, míg a terület indiánjai Puget Soundot "Whulge"-nak nevezték.

Földrajza

Az Amerikai Egyesült Államok Washington államának nyugati részén húzódó, mintegy 150 km hosszú szigetekben gazdag, széles elágazású öböl a Juan de Fuca-szoros torkolatok, összekötő tengersávok és medencék összetett komplexuma, amelyeknek két kivezető útja van a Juan de Fuca-szorosba. A legnagyobb ilyen kivezetés, az Admiralty-szoros nyugatról a Whidbey-szigetet, a másik kivezetés, a Deception Passage pedig keletről ugyanezt a szigetet szegélyezi. A Desepschene Passage azonban a Juan de Fuca-szorossal való teljes vízcserének csak 2%-át szállítja[4]. A Puget-rendszer északról délre közel 160 kilométer hosszan húzódik. Az öblök átlagos mélysége 62 méter, a legnagyobb mélység (Indianola és Kingston lakott területei között) pedig eléri a 280 métert.

Az amerikai földtani intézet a Puget-t sok csatornával és elágazással rendelkező öbölként definiálja; pontosabban víz alá süllyedt gleccservölgyek rendszere. Az öblöt az év folyamán rendkívül rendszertelenül táplálja a Mount Olympic és a Cascade-hegység vízgyűjtőjéből származó édesvíz. A Pugetbe ömlő folyóvíz éves átlagos teljes vízhozama 1200 m³/s, a havi maximum 10 400 m³/s, a minimum pedig mindössze 400 m³/s. A vízhozam a Puget-öbölben nem haladja meg az 1 000 m³/s-ot, a havi maximum pedig a 400 m³/s-ot. A rendszer teljes partvonalának hossza 2144 kilométer, vízfelülete pedig 2600 km²[4]. A Puget-öböl teljes víztérfogata 110 km³; az öböl medencéjének területe 31 440 km²[5]. Az öbölrendszerben számos sziget található. A Puget nevet nemcsak az öbölrendszerre, hanem a partjainál fekvő régióra is használják.

A Kitsap-félsziget két részre osztja az öblöt, a keleti részre, a tulajdonképpeni Puget Soundra, és a nyugati részre, a hosszú Hood Canal-fjordra.

Története

Puget Sound térképen

A Puget Sound területe ősidők óta lakott. Területén számos őslakos nép, például a lushootseed-nyelvű nép, valamint a Twana, Chimakum és Klallam népek otthona. A Puget Sound térségében az őslakosság legkorábbi ismert jelenléte az i. e. 14 000 és i. e. 6000 közötti időszakra tehető.

George Vancouver, a brit királyi haditengerészet kapitánya volt az, akit a legendás Északnyugati átjáró felkutatására küldtek. Hajója 1792. május 19-én vetett horgonyt Seattle partjainál, ekkor fedeze fel Puget Soundot, és még ugyanabban az évben június 4-én Nagy-Britannia számára igényt is tartott rá, és egyik tisztjéről, Peter Puget hadnagyról nevezve el. A továbbiakban az egész területet New Georgia-nak nevezte el III. György brit király után. 1818 után Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is igényt tartottak az Oregon-országra, megállapodvakó a "közös birtoklásban", és az oregoni határvita megoldását az 1846-os "oregoni egyezmény"-ig halasztották. A Puget Sound 1846-ig a vitatott terület része volt, majd 1846 után amerikai terület lett.

1824 végén a Hudson's Bay Company James McMillan vezette expedíciója volt az első nem őslakos csoport, amely George Vancouver 1792-es fellépése óta belépett a Puget Sound területére.

Az első nem őslakos település a Puget Sound területén Fort Nisqually volt, a Hudson's Bay Company (HBC) 1833-ban épített szőrmekereskedelmi állomása, amely a HBC Columbia körzetéhez tartozott, amelynek központja Fort Vancouverben volt. 1838-ban a HBC szubvenciós művelete, a Puget Sound Mezőgazdasági Társaság részben azért jött létre, hogy erőforrásokat és kereskedelmet szerezzen, valamint hogy tovább erősítse a brit igényt a régióra. 1840-re J. P. Richmond és W. H. Wilson misszionáriusok két évig jártak Fort Nisquallybe. 1840-ben a HBC megalapította a Puget Sound Mezőgazdasági Társaságot. A brit hajók, mint például a Beaver, élelmiszert és ellátmányt exportáltak Fort Nisquallyből, és végül a Puget Sound faanyagát exportálták, mely iparág hamarosan megelőzte a domináns szőrmekereskedelmi piacot, és a korai Puget Sound gazdaságának motorja lett.

Az első szervezett amerikai felfedező expedíció Charles Wilkes parancsnok vezetésével zajlott, akinek csapata 1841-ben hajózott fel a Puget Soundon. Az első állandó amerikai település a Puget Soundon Tumwater volt, amelyet 1845-ben az Oregon Trail-en keresztül érkező amerikaiak alapítottak. A Columbia folyótól északra történő letelepedés mellett részben azért döntöttek, mert az egyik telepes, George Washington Bush fekete bőrűnek számított, és az Oregoni Ideiglenes Kormány megtiltotta a mulattok letelepedését, de a folyótól északra nem érvényesítette aktívan a korlátozást. 1853-ban Washington állam területét Oregon területének egy részéből alakították ki. 1888-ban a Northern Pacific vasútvonal elérte a Puget Soundot, összekötve a régiót a keleti államokkal. 1889-ben a felhatalmazó törvény részeként Washington államot felvették az unióba, és a régió határai azóta is változatlanok maradtak.

Fordítás

Források

U.S. Coast Survey tengerészeti térkép a Puget Soundról, Washington terület, 1867