Remora australis

Remora australis
A hal háti része, jól látszik a tapadókorongja
A hal háti része, jól látszik a tapadókorongja
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Echeneidae
Nem: Remora
Gill, 1862
Faj: R. australis
Tudományos név
Remora australis
(Bennett, 1840)
Szinonimák
  • Echeneis australis Bennett, 1840
  • Echeneis scutata Günther, 1860
  • Remilegia australis (Bennett, 1840)
  • Remora australia (Bennett, 1840)
  • Remora remora (non Linnaeus, 1758)
  • Remora scutata (Günther, 1860)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Remora australis témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Remora australis témájú médiaállományokat és Remora australis témájú kategóriát.

A Remora australis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az Echeneidae családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Remora australis az összes trópusi és szubtrópusi tengervízben megtalálható. Nyugat-Atlanti-óceánban Texastól Brazíliáig; Kelet-Csendes-óceánban a Brit Columbia-i Vancouver-szigettől Chiléig. Az Indiai-óceán nagy részén is fellelhető.

Megjelenése

Legfeljebb 76 centiméter hosszú. Teste a sötét kéktől a szürkéig változik. Úszóit vékony, fehér csík szegélyezi.

Életmódja

Nyílt tengeri halfaj, amely bálnákra, ámbráscetfélékre és disznódelfinfélékre tapadva él. Már észrevettek felnőtt Remora australisokat, amelyek akár 3 hónapig is rátapadva ültek a trópusi delfineken (Stenella longirostris). Ez a faj gazdaállata ürülékét és hányadékát fogyasztja.

Képek

Források