A komplex függvénytanban a reziduum a Laurent-sorok mínusz egyedik együtthatója. Fontosságát a reziduumtételnek köszönheti, ami lehetővé teszi a komplex értékű függvények komplex síkbeli görbe menti integráljának kiszámítását. Ha a görbével valós intervallumot közelítünk, akkor valós integrálok számításához is hasznos eszközt kapunk.
Legyen tartomány, izolált pont -ben és holomorf. Ekkor minden pontnak van egy pontozott környezete, , ami relatív kompakt -ben, ahol holomorf. Ekkor Laurent-sorba fejthető -ban: , és ekkor reziduuma -ban
A fenti definíció kiterjeszthető a Riemann-féle számgömbre is. Legyen ismét diszkrét halmaz -ben és holomorf függvény. Ekkor minden mit -ra legyen ugyanaz a definíció, mint az előbb. Ha , akkor a reziduumot a
helyettesítéssel definiáljuk, ahol egy elég nagy sugarú, óramutató járása szerint irányított kör, és a Laurent-sor mínusz egyedik együtthatója.
A komplex értékű függvények reziduuma sokszor a definíciónál könnyebben is kiszámítható. Legyenek komplex függvények, és keressük a reziduumot a-ban!
Az logaritmikus derivált az elméletben is kapcsolódik a reziduumtételhez.
Legyen test, és egy egyszerű összefüggő reguláris zárt görbe fölött! Ekkor minden közrezárt elemhez létezik egy kanonikus leképezés:
ami minden meromorf differenciálformához hozzárendeli az -beli reziduumát.
Ha -racionális elem és lokális uniformizálandó, akkor a reziduumleképezés explicit módon is megadható: Hogyha meromorf differenciálforma és lokális ábrázolás, és még
Laurent-sora -nek, akkor
Ez esetén megegyezik a függvénytani definícióval.
A reziduumtétel analógja is teljesül: Minden meromorf differenciálformára a reziduumok összege nulla: