Rhagophthalmidae

Rhagophthalmidae
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Elateriformia
Öregcsalád: Elateroidea
Család: Rhagophthalmidae
Olivier, 1907
Szinonimák
  • Rhagophthalminae
Nemek
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Rhagophthalmidae témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Rhagophthalmidae témájú kategóriát.

A Rhagophthalmidae a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. Korábban a parázsbogárfélék (Phengodidae) részét alkották, csak 1994-ben emelték őket családi rangra. A szentjánosbogár-félékhez és a parázsbogárfélékhez hasonlóan világítószervük van (biolumineszcencia).

Elterjedésük

7(-9) nembe sorolt mintegy 60 fajuk elterjedési területe a Palearktikum ázsiai területeitől az orientális régióig, Japántól Srí Lankáig húzódik.

Megjelenésük, felépítésük

Kis- vagy közepes méretű bogarak (4.8–35 mm), a lárvaszerű nőstények a nagyobbak. Testük puha, lapított, oldalai hátrafelé gyakran szűkülnek. Fejük nagy, szélesebb, mint az előtor. Nagy szemeik kidülledőek. 3-12-ízű, fonalas vagy fésűs csápjuk rövid, hossza az előtort nem haladja meg. Pajzsocskájuk nagy. Szárnyfedők a varratnál nem illeszkednek szorosan, bordákat vagy pontsorokat viselnek. Lábaik hosszúak, vékonyak. Látható potrohszelvényeik száma 7 vagy 8.

A nőstények lárvaszerűek, hosszúkás orsó-alakúak, amely középen a legszélesebb. Fejük meglehetősen kicsi, csápjaik rövid hengeresek.

Életmódjuk, élőhelyük

Életmódjuk kevéssé ismert. Hímjeik aktív repülők, éjszaka fényre repülnek. A szárnyatlan, lárvaszerű nőstények és a lárváik avarban élnek és ragadozó életmódot folytatnak.

Rendszerezés

A taxon családi rangja vitatott. Régebben a parázsbogárfélék (Phengodidae) részét alkották, és az sem zárható ki, hogy közeli rokonságban vannak a szentjánosbogár-félékhez tartozó Pterotus nemmel, így végső soron mint az előbbi család alcsaládjaként kezelendők. A szentjánosbogár-félékhez és a Phengodidae családhoz hasonlóan van ugyan fénykibocsátó szervük, de úgy tűnik, e családokban egymástól függetlenül alakult ki a fénykibocsátás képessége.

Nemek:

Cydistus (Bourgeois, 1885)
Dioptoma (Pascoe, 1860)
Diplocladon (Gorham, 1883)
Dodecatoma (Westwood, 1843)
Falsophrixothrix (Pic, 1937)
Mimoochotyra (Pic, 1937)
Pseudothilmanus (Pic, 1918)
Rhagophthalmus (Motschulsky, 1854)

bizonytalan helyzetű faj:

Menghuoius kusakabei (Kawashima, 2002)

Fordítás

Források