Élete
Származása, ifjúsága
Oráni eredetű zsidó kereskedő családból származott. Szülei Maurice (Moïse) Berry és Stella Valency voltak, akik eredeti családnevüket (Benguigui) 1964-ben változtatták Berryre. Richard öccsével és nővérével együtt Párizs Bonne-Nouvelle kerületében, majd Boulogne-Billancourt-ban nőtt fel, ahol szülei készruhaboltot üzemeltettek. 1966-ban a rangos Lycée Janson-de-Sailly gimnáziumba íratták be, Párizs 16. kerületében, itt kezdett érdeklődni a színjátszás iránt. Tagja lett az iskola amatőr színjátszó csoportjának.
Pályafutása
Tizenkilenc éves korában beiratkozott a párizsi Conservatoire national supérieur d’art dramatique színiiskolába, ahol színművészi teljesítményéért 1972-ban pályadíjat is nyert. Jean-Laurent Cochet tanítványa lett, és 1973-ban a Comédie-Française társulatának tagjává fogadták, ahol hét éven át klasszikus színművekben lépett színpadra.
Első nagyobb filmszerepét 1978-ban kapta Élie Chouraqui rendező Egy lap a szerelemről című filmjében, ahol Anouk Aimée fiatalkorú szeretőjét játszotta. A zsáner annyira jól állt neki, hogy több mozifilmben is ifjú szeretőket alakíthatott.
Az 1980-as évek elején filmdrámákban is sikerrel szerepelt, így Michel Vianey rendező Ott egy gyilkos (1980), Jacques Demy rendező Une chambre en ville (1982) és Bob Swaims A besúgó (1982) című filmjében. 1986-ban Claude Lelouch rendező Egy férfi és egy nő 20 év múlva című romantikus filmjében már főszerepet kapott Anouk Aimée és Jean-Louis Trintignant mellett.
Alexandre Arcady rendező 1989-es L’Union sacrée című politikai krimijében muzulmán rendőrtisztet alakít, aki zsidó partnerével, Patrick Bruellel együttműködve iszlamista fegyver- és drogkereskedőket üldöz. (A francia filmcím több értelmű: „szent” vagy „keserves” szövetséget egyaránt jelenthet). Arcady 1991-es filmdrámájában, a Levél Sachának-ban, mely a hatnapos háborúban játszódik, Berry a címszerepet, Sachát játszotta Sophie Marceau oldalán. Christine Pascal rendező 1992-es filmjében, a Pillangóval az ég felé-ben egy orvos apát alakított, aki leánya halálos betegségével szembesül. Ezért az alakításáért 1993-ban César-díjra jelölték a legjobb főszereplő színész kategóriában.
1995-ben Bertrand Tavernier 1995-ös krimifilmjében, A csalétekben mellékszerepet kapott, a következő évben Gabriel Aghion rendező meleg-miliőbe helyezett, olaszos stílusú filmkomédiájában, az Édes őrültségben parádés főszerepet alakított Fanny Ardant és Patrick Timsit mellett. A film az év legsikeresebb francia filmje lett.
2001-ben megrendezte első filmjét, A csábítás kifinomult művészete című romantikus vígjátékot, melynek forgatókönyvét is ő írta. A film egy intim kapcsolat problémáit tárgyalja, a főszerepeket az ekkor még alig ismert Cécile de France-nak és a főleg színpadi humoristaként működő Patrick Timsitnek adta. Mellékszerepekben Berry is megjelenik, volt feleségével, Jessica Forde-dal és közös leányukkal, Josephine Berryvel együtt.
2003-ban Berry második rendezésének, a César vagyok című gyermekfilmnek is Cécile de France lett a főszereplője.
2005-ben Berry megírta és megrendezte Fekete doboz című thrillerfilmjét, Marion Cotillard, José Garcia és Michel Duchaussoy főszereplésével, amelyben unokahúga, Marilou Berry is szerepel.
2010-ben elkészítette 22 lövés című akcióthrillerét, a főszerepben Jean Renóval és Kad Meraddal. A film, amelyben Jessica Forde, Josephine Berry és maga Richard Berry is látható, egymilliónál több nézőt vitt a francia mozikba.
Magánélete
Catherine Hiegel színésznővel folytatott viszonyából 1976-ban egy leánya született, Coline Hiegel-Berry.
1984-ben feleségül vette Jeane Manson amerikai színésznő-énekesnőt, de 1986-ban elváltak.
Következő felesége Jessica Forde angol-francia színésznő-fotográfus volt, tőle 1992-ben egy leánya született, Joséphine Berry, aki szintén színésznő lett, több filmben is együtt játszott apjával.
2005-ben nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy Richard Berry egyik veséjét adományozta nővérének, Marie Berrynek, aki Alport-szindróma nevű örökletes vesebetegségben szenved.
2008-ban Berry átmeneti viszonyt folytatott Laurence Ferrari francia tévémoderátorral.
2009-től kezdve Pascale Louange színésznővel élt együtt, akitől 2014-ben egy leánya született. 2014-ben egy közös leányuk született. A szülők 2016-ban összeházasodtak.
Richard testvéröccse, Philippe Berry szobrász és képzőművész 1982-ben Josiane Balasko színésznő-filmrendezőt vette feleségül. 1999-ben elváltak, közös leányuk Marilou Berry színésznő (*1983), Richard unokahúga.
Bírósági pere
2021 januárjában Richard Berry legidősebb leánya, Coline Hiegel-Berry keresetet nyújtott be a párizsi bíróságon apja és annak későbbi ex-felesége, Jeane Manson ellen megrontás és szexuális zaklatás vádjával.
A színész tagadta a vádakat. 2022-ben a bíróság bizonyítottság hiányában elutasította a keresetet és megszüntette az eljárást. Ezután az ex-feleség, Jeane Manson rágalmazás miatt beperelte Coline Hiegel-Berryt, a pert megnyerte, az ítélet kártérítésre kötelezte az alperest.
2024-ban Coline anyja, Catherine Hiegel beperelte Richard Berryt kapcsolaton belül elkövetett erőszak és bántalmazás miatt. A színész tagadta a vádakat. 2026 áprilisában a per még folyamatban volt. 2026 májusában Coline Hiegel-Berry nyilvánosan vallomást tett a francia Nemzetgyűlés azon bizottsága előtt, mely a kapcsolati erőszak és kiskorúak szexuális zaklatásának jogi eljárásait vizsgálja.
