A Rigel(β Orionis, Beta Orionis, Béta Orionis) az Orion csillagkép legfényesebb csillaga, a két lábát alkotó csillag közül a jobb oldali. A csillagkép két váll- és két lábcsillaga alkotta téglalap délnyugati sarokpontja. A Rigel a hetedik legfényesebb csillag az égbolton.
R. H. Allen „Az északiak csillagászata” c. könyvében („the Norsemen’s astronomy”) azt állítja, hogy a Rigel Orwandil (Orion) nagylábujja. A másik nagylábujj valószínűleg fagyási sérülést szenvedett a gigászi Orwandil utazása során, ezt Thor letörte és felhajította az északi égboltra. A lábujj ott látható mint Alcor, egy negyedrendű csillag, amit szabad szemmel is látni lehet a Mizar mellett, a Göncölszekér rúdjának görbületénél.
Nevének eredete
A Rigelre általában úgy gondolnak, mint az Orion nyugati térdére, neve azonban azt sugallja, hogy inkább a lábat jelöli (Oriont elképzelhetjük úgy, mint aki felemeli az elöl lévő lábát, hogy lesújtson a bikára a bunkójával). Paul Kunitzsch szerint a Rigel nevet először i.sz. 1000 körül már használták a nyugati kultúrában, amikor átvették az arab rijl al jauza kifejezést (=Dzsauza lába). Nem tudjuk, ki volt Dzsauza, de a kifejezés Orionra mint nőnemű lényre utal.
A középkori arab csillagász, Al Szufi szerint a Rigel neve Ra’i al Dzsauza (=Dzsauza pásztora). A pásztor tevéi az Alpha Orionis (Betelgeuze), Gamma Orionis (Bellatrix), Kappa Orionis (Saiph) és a Delta Orionis (Mintaka).
Néhány száz évvel ezelőtt néhány szaktekintély a Rigel nevet Regel vagy Riglon formában írta. Egyes költők az Algebar vagy Elgebar nevet használják a Rigelre.
vagyis Seba-en-Sah Sb3-n-S3ḥ volt, aminek jelentése lábujj csillag vagy láb csillag.
Megfigyelése
Hazánk területén készült kép 2022 február 10-én.
A deklinációja alapján mintegy 8 fokkal van az égi Egyenlítőtől délre, így az Északi-sark (északi szélesség 82°-tól északra levő területek) kivételével az egész Földről látható. Az északi félgömbről nézve a jobb alsó, a déliről a bal felső csillaga a csillagképnek. Viszonylag nem messze délkeletre fénylik tőle az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga, a Nagy Kutya csillagkép főcsillaga, a Szíriusz. A csillaghoz viszonylag közel, északnyugati irányban látszódik a β Eridani (Cursa) az Eridanus csillagképből, amellyel egy olyan fényesebb-halványabb csillagból álló párost alkot, mint a Sas csillagképben a főcsillag Altair és a néhány fokra levő Tarazed, vagy a közeli Kis Kutya csillagkép fényesebbik csillaga, a Procyon és a halványabb Béta Canis Minoris.
Érdekességek
A csillagászati navigációban fontos szerepet játszik a Rigel, mert a világtengerek mindegyikéről jól látható, mivel az ekliptika közelében helyezkedik el.
Megjelenése a kultúrában
Ernest HemingwayAz öreg halász és a tenger című művében a főszereplő Santiago megjegyzi, hogy a Rigelt látja naplementekor (szeptemberben, Kuba partjaitól nem messze), ami nem lehetséges.
Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN978-0-471-70410-2
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rigel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑Levato H. (1975). "Rotational velocities and spectral types for a sample of binary systems". Astronomy and Astrophysics (angol nyelven). 19. EDP Sciences: 91–99. ISSN0004-6361.
↑W. W. Morgan–P. C. Keenan–Morgan W. W.–Keenan P. C. (1973. augusztus). "Spectral Classification". Annual Review of Astronomy and Astrophysics (angol nyelven). 11 (1). Annual Reviews: 29–50. doi:10.1146/ANNUREV.AA.11.090173.000333. ISSN0066-4146.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑René Racine (1968). "Distance of the Cepheid SU Cassiopeae". The Astronomical Journal (angol nyelven). 73. New York: IOP Publishing: 588–589. doi:10.1086/110665. ISSN0004-6256.
↑Buscombe W. (1962). "Spectral classification of Southern fundamental stars". 4: 1. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
↑M. W. Feast–A. D. Thackeray–A. J. Wesselink (1960. október 1.). "The Brightest Stars in the Magellanic Clouds". Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (angol nyelven). 121 (4). Oxford University Press: 337–385. doi:10.1093/MNRAS/121.4.337. ISSN0035-8711.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
↑ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)
↑Norberto Castro–Almudena Alonso Herrero–Sergio Simón-Díaz–Conny Aerts (2016. december 19.). "The IACOB project. III. New observational clues to understand macroturbulent broadening in massive O- and B-type stars". Astronomy and Astrophysics (angol nyelven). 597. EDP Sciences. doi:10.1051/0004-6361/201628541. ISSN0004-6361.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
