Robert Wilhelm Bunsen

Robert Wilhelm Bunsen
Életrajzi adatok
Született	1811. március 31. Göttingen
Elhunyt	1899. augusztus 16. (88 évesen) Heidelberg
Sírhely	Bergfriedhof
Ismeretes mint	a cézium és a rubídium felfedezője (Kirchoff-fal együtt)
Nemzetiség	német
Házastárs	nincs
Szülei	Auguste Friederike Bunsen Christian Bunsen
Iskolái	Göttingeni Egyetem Frigyes Vilmos Egyetem Bécsi Egyetem
Pályafutása
Szakterület	kémia
Tudományos fokozat	a kémiai tudományok doktora (1831. szeptember 28., Göttingeni Egyetem) egyetemi tanár (1834. január 25., Göttingeni Egyetem)
Szakmai kitüntetések
Davy-érem (Gustav Robert Kirchhoff, 1877) Copley-érem (1860) Albert emlékérem (1898) A művészetek és a tudományok érdemrendje (1864. augusztus 17.) Helmholtz-érem (1892) Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1865) Foreign Member of the Royal Society (1858. november 25.) honorary member of the Physics Association (Frankfurt am Main, Germany) (1839)
Hatással voltak rá	Gustav Robert Kirchhoff
Hatással volt	Than Károly Eötvös Loránd Lothar Meyer Gustav Robert Kirchhoff
Robert Wilhelm Bunsen aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Wilhelm Bunsen témájú médiaállományokat.

Robert Wilhelm Eberhard Bunsen (Göttingen, 1811. március 31. – Heidelberg, 1899. augusztus 16.) német kémikus volt, aki az elektromágneses sugárzás látható színképének vizsgálata során fölismerte a spektroszkópia több fontos törvényét. Gustav Robert Kirchhoff német vegyésszel közösen dolgozott a színképvizsgálatokon. Ők fedezték föl a céziumot és a rubídiumot. Bunsen kifejlesztett néhány gázanalitikai és fotokémiai módszert. Az ő laboratóriumában tökéletesítették a róla elnevezett égőt, amelyet Michael Faraday talált fel.

Élete és munkássága

Édesapja, Christian Bunsen (1770–1837), a Göttingeni Egyetem főkönyvtárosa és a modern filológia professzora volt. Bunsen ott tanult kémiát, 19 évesen doktorátust szerzett fizikából. 1830–1833 között Nyugat-Európában utazott.

Visszatérése után a Göttingeni Egyetemen tartott előadásokat, és elkezdte kísérleteit a fémsók oldhatóságával kapcsolatban. Mind a mai napig az általa felfedezett eljárás a leghatásosabb arzénmérgezés esetében.

1836-ban Bunsen Friedrich Wöhler utódja lett Kasselben. Két év múlva a Marburgi Egyetemen lépett állásba. A kísérletek ugyan gyors és széles körű elismerést hoztak Bunsennek, de arzénmérgezésben majdnem meghalt. Ezen kívül az egyik szeme világát is elvesztette, amikor egy robbanástól üvegszilánk került a szemébe. 1841-ben előállított egy olyan szénelektródát, amelyet a Grove-féle drága platinaelektróda helyett lehetett használni az elemekben.

1846-ban fogalmazta meg a gejzírek működésének máig érvényes elméletét.

1852-ben a Heidelbergi Egyetemre került. Elektrolízissel krómot, magnéziumot, alumíniumot, mangánt, nátriumot, báriumot, kalciumot és lítiumot állított elő. Tíz évig dolgozott együtt Sir Henry Enfield Roscoe-val, tanulmányozva a sósav előállítását hidrogénből és klórból.

Az 1850-es évek elején építették ki Heidelbergben a gázellátás csőhálózatát, amin a városi gázt továbbították a háztartásokba. Az ehhez megfelelő égőt Michael Faraday találmányát kissé továbbfejlesztve Bunsen munkatársa, Peter Desdega tökéletesítette, majd a találmányt Bunsenről nevezte el, mert ezzel az akkor már jól ismert névvel nagyobb kereskedelmi sikerre számított — helyesen. Mivel ez az égő szabályozható módon elegyíti az oxigént az égetni kívánt gázzal, a lángfestés vizsgálatának optimális eszköze lett, és ebbe az irányba terelte Bunsen érdeklődését.

1859-ben megszakította együttműködést Roscoe-val, és helyette Gustav Kirchhoff-fal dolgozott a színképelemzés alapjain. 78 éves korában visszavonult, és régi hobbijával, a geológiával kezdett foglalkozni.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Bunsen című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források és további irodalom

• Gasometry: Comprising the Leading Physical and Chemical Properties of Gases by Robert Bunsen (1857) London: Walton and Maberly (translated by Henry Roscoe)
• Robert Wilhelm Bunsen, G. Lockeman, 1949.
• Sir Henry Roscoe's "Bunsen Memorial Lecture," Trans. Chem. Soc., 1900, reprinted (in German) with other obituary notices in an edition of Bunsen's collected works published by Ostwald and Bodenstein in 3 vols. at Leipzig in 1904.
• Robert Wilhelm Bunsens Korrespondenz, edited by Christine Stock, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft Stuttgart, 2007.
• John Gribbin: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419

További információk

• Robert Wilhelm Bunsen
• Bunsen és Kirchhoff Archiválva 2010. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Robert Wilhelm Bunsen (angolul)