Robert Estienne

Robert Estienne
Született1503
Párizs
Elhunyt1559. szeptember 7. (55-56 évesen)
Genf
Állampolgársága
  • francia
  • Genfi Köztársaság (1556–)
Gyermekei
SzüleiGuyonne Viart
Henri Estienne
Foglalkozása
  • nyomdász
  • kiadó személy
  • lexikográfus
  • klasszika-filológus
  • grammatikus
  • filológus
  • tudós ember
  • nyomdász-könyvkereskedő
  • könyvkereskedő
  • tipográfus
Tisztségeprinter to the King (1539–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Estienne témájú médiaállományokat.

Robert Estienne, latinosan Stephanus (Párizs, 1503 – Genf, 1559. szeptember 7.) klasszikus műveket kiadó nyomdász. Apja, Henri (I.) Estienne (Henricus Stephanus) alapította meg családi nyomdájukat Párizsban, 1502 körül.

Családja és foglalkozása

Robert 1526-ban lett a vállalkozás feje és megpróbált minden apja által elkezdett kiadói vállalkozást folytatni. Kiadványai címlapján a csak őrá jellemző, közismert kiadói jelvényt (az olajfát) használta. 1527 és 1528-ban adta ki a teljes latin nyelvű bibliát. 1531-ben fejezte be a Dictionarium seu latinae linguae thesaurus címmel írt latin szótárát, mely mérföldkövet jelentett nem csak a latin szótárírásban, hanem általában a nyomdászat történelmében is.

Munkássága

Az általa összeállított első latin-francia szótár
(Párizs, 1531)

I. Ferenc francia király 1539-ben kinevezte a latin és héber nyelvű művek udvari nyomdászává. A király udvarában nagy tiszteletre tett szert. 1540-ben ő lett a görög művek nyomdásza is. 1541-ben megbízták, hogy Claude Garamond görög betűivel nyomtatott könyveket szállítson a királyi könyvtárnak. Számos ókori görög és római szerző írásának első kiadását is sajtó alá rendezte. Ezeken kívül számtalan iskolai tankönyv hagyta el műhelyét.

A Sorbonne teológusainak ellenségessége miatt Robert Estienne 1550-ben, Párizsból Genfbe kényszerült költözni. A család párizsi nyomdáját öccse, Charles vitte tovább, aki főleg íróként szerzett magának hírnevet Franciaországban. Robert Estienne Genfben kinyomtatott könyvei közül talán a leghíresebb az 1551-ben megjelent görög nyelvű Ótestamentuma, amelyben először jelent meg a szöveg ma is használt, versek szerinti tagolása.


Technikailag fejlett nyomdája a legigényesebb vásárlók igényeit is kielégítette. Ő maga is művelt ember volt, képzett filológusként magas szinten ismerte a latin nyelvet. Sikeres kiadványait sokan másolták, utánozták.

Jegyzetek

  1. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. ↑ 015869
  3. ↑ estienner
  4. ↑ 51914
  5. ↑ 981058518529806706
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 13.
  7. ↑ various authors (1998). "Historische Lexikon der Schweiz". Historical Dictionary of Switzerland (német nyelven). Hozzáférés: 2026. október 24.
  8. ↑ Egyesített olasz nemzeti katalógus. "EDIT 16: censimento nazionale delle edizioni italiane del XVI secolo". Censimento nazionale delle edizioni italiane del XVI secolo (olasz nyelven). Egyesített olasz nemzeti katalógus. Hozzáférés: 2026. augusztus 17.
  9. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31.
  10. ↑ 025505

Források