Roger Bacon

Roger Bacon
Roger Bacon szobra(Oxford University Museum of Natural History)
Roger Bacon szobra
(Oxford University Museum of Natural History)
Született1214
Ilchester
Elhunyt1292 vagy 1294 júniusa (78–80 évesen)
Oxford
ÁlneveDoctor Mirabilis
Állampolgárságaangol
Nemzetiségeangol
Foglalkozása
IskoláiOxfordi Egyetem
Sírhelye
  • Church of Ss Edmund and Frideswide (Greyfriars Church) (feltehetőleg)
  • St Ebbe's Church
Tudományos pályafutása
Szakterületnyelvészet, etika, optika, csillagászat, orvostudomány, alkímia
Hatással voltak ráShyreswoodi Vilmos
A Wikimédia Commons tartalmaz Roger Bacon témájú médiaállományokat.

Roger Bacon (1214 – 1292 vagy 1294 júniusa) angol ferences rendi szerzetes, polihisztor, Robert Grosseteste tanítványa, az Oxfordi Egyetemen tanára. Főként a természettudományok terén munkálkodott, és Grosseteste fényről szóló tanítását fejlesztette tovább.

Élete

Ilchester közelében Somersetben született. Születésének pontos dátuma nem ismert. Az egyedüli erre vonatkozó közvetett utalás az Opus Tertium-ban olvasható, amit 1267-ben írt: „Negyven éve már annak, hogy megtanultam az ábécét”.

Bacon családja viszonylag jómódúnak számított egészen III. Henrik uralomra kerüléséig, mikor is a birtokukat elkobozták, és a család több tagja is száműzetésbe került.

Roger Bacon Oxfordban tanult, és főleg Arisztotelészt tanulmányozta. Nincs bizonyíték arról, hogy doktori címet szerzett volna, a Doctor Mirabilis címet ugyanis halála után kapta.

1241-ben Franciaországba utazott, és a párizsi egyetemen tanított, de mivel Arisztotelész művei akkoriban csak arabul voltak olvashatók - amit a hallgatók nem értettek, Bacon pedig nem lehetett egy közkedvelt előadó -, hamarosan felmondtak neki.

1247-ben visszatért Oxfordba, és további tanulmányokat folytatott. Később ferences rendi szerzetes lett.

Munkássága

Roger Bacon a titkos laboratóriumában

A városok fejlődésével és az arab tudományok megismerésével a figyelem a spekulatív teológia helyett a természettudományok felé fordult, és a tekintélyelvű érvelést a tapasztalati tudás váltotta fel. Bacon pedig épp e kísérleti tudományosság egyik képviselője volt. Igazi polihisztor volt: a nyelvészettől az etikáig mindennel foglalkozott, elsősorban mégis a természettudományok (optika, csillagászat, orvostudomány, alkímia) érdekelték.

Foglalkozott a salétrom tisztításával is, melynek során több különböző összetételű fekete lőport készített. Titkosírással írt tudományos értekezéseit összegezte, melyet a pápának ajánlott. Kísérleteiről az utókor csak leírásai alapján értesült, mert szándékosan kerülte a fekete lőporral kapcsolatos ismereteinek terjesztését.

IV. Kelemen pápa pártfogolta, az ő halála után azonban a rendház főnöke rossz szemmel kezdte nézni Bacon eretnekségbe hajló nézeteit, gyanús kísérleteit, ezért öregsége éveit házifogságban kellett eltöltenie.

Az egyház és a társadalom reformjával akarta megjavítani az emberek életkörülményeit, egyúttal pedig a kereszténységet szilárdabbá tenni.

Filozófiája

Bacon Optikai tanulmánya

Szerinte a kereszténység megerősítése érdekében egy biztos alapokon nyugvó, megingathatatlan tudásra van szükség.

Fő művében az Opus Majus-ban (A nagy mű) a tévedések forrását keresi. Bacon négy, a tévedésekhez vezető forrást nevez meg:

  1. A hamis tekintélybe vetett vak hit.
  2. A szokás, ami a hamisat konzerválja.
  3. A tapasztalatlan tömeg előítéletei.
  4. A látszattudás, ami mögött a tudatlanság bújik meg.

Bacon szerint a korabeli teológiának az a nagy tévedése, hogy tudománytalan módszerekkel és látszatproblémákkal foglalkozik. Megoldásként négy tudásterületet javasol:

  1. A Biblia exegézisének és filozófiai szövegének interpretációjának az eredeti nyelvre kell támaszkodni.
  2. A matematika kell legyen minden tudománynak az alapja.
  3. Az optika is alaptudomány kell, hogy legyen (a fény tanulmányozása miatt).
  4. Minden tudásnak a tapasztalatból kell erednie. Ezért Bacon hangsúlyozza a kísérletek fontosságát. Azonban megkülönböztet egy belső tapasztalatot is, ami olyan, mint a megvilágosodás, így ismerhetjük meg az Istent.

A tudomány és a teológia között elvei szerint nem lehet konfliktus, mert a tudomány és a kinyilatkoztatás igazsága is egyaránt Istentől származik.

Megjegyzendő, hogy Bacon kísérletei ellenére a végsőkig kitartott azon nézete mellett, miszerint a valóság bizonyításának ne kizárólag a kísérlet képezze alapját. Elképzelése szerint nem szabad, hogy a kísérletek megismételhetősége szükséges feltétele legyen egy megállapítás bizonyításának. Szerinte ugyanis a legtöbb "dolog" nem ismétlődő, legfeljebb spirálisan ciklikus, visszatérő az időben.

Jegyzetek

  1. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven).
  2. ↑ "stebbes.org/about/history-of-st-ebbes/".
  3. ↑ Lapat Attila: A robbanóanyagok világa Archiválva 2014. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, nbsz.gov.hu

Források

Kapcsolódó szócikkek

További információk