Rogerius mester

Rogerius mester
Született1201
Torremaggiore
Elhunyt1266. április 14. (64-65 évesen)
Split
Állampolgársága
Nemzetiségeolasz
Foglalkozásatörténetíró
Tisztsége
SírhelyeSzent Domnius-főszékesegyház
Tudományos pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Jelentős munkáiCarmen miserabile (Siralmas ének)

Rogerius mester vagy Rogerius de Apulia (Torremaggiore, 1200-as évek – Spalato, 1266. április 14.) apuliai származású krónikaíró, váradi kanonok, spalatói érsek.

Élete

1223-ban már járt Magyarországon Toletanus János választott paesti püspök és apostoli követ káplánjaként. Róma és Esztergom közt több diplomáciai küldetést teljesített, ezért IX. Gergely pápa 1233-ban megdicsérte és váradi kanonokká tette.

1241-ben Várad püspöke, Benedek a tatárok ellen vonult, Rogerius azonban a városban maradt. A csatában legyőzött püspök csakhamar Váradra menekült, majd újabb csapatokat gyűjtve a Dunán túl keresett biztonságot. Rogerius egymás után értesült a magyarok csatavesztéseiről és Várad alatt saját szemeivel is láthatta a tatárokat. Végigszenvedve a tatárjárást, mindaddig bujdosott, amíg IV. Béla seregével vissza nem tért az országba. Váradon nemsokára főesperes lett, majd 1243-ban IV. Ince pápa soproni főesperessé nevezte ki. 1249-ben a pápa Ugrin spalatói érsek utódává nevezte ki. Ezt a tisztséget IV. Béla főkegyúri ellenkezése miatt csak 1251-ben foglalta el, és haláláig viselte.

Műve

Sopronban írta meg a magyarországi tatárjárásnak, különösen pedig saját bujdosásának történetét Carmen miserabile (Siralmas ének) címen, amelyet régi pártfogójának, Toletanus János paesti püspöknek ajánlott.

Tatárjárás, illusztráció a Thuróczi-krónikában
Amint már említettem, Kádán király elfoglalta Radnát, elfogta Aristald ispánt és összeválogatott magának hatszáz előkelőbb német fegyverest, úgy, hogy azok régi ispánjuk vezetése alatt maradtak. Ezek a németek lettek a tatárok kalauzai erdőn, berken, hegyen, sziklán s így hamarosan Várad közelében termettek. [...] Eltávozott ugyan a püspök néhány kanonokkal, de többen ezekből ottmaradtak s velük együtt én is. Úgy láttuk, hogy a vár egyik oldala meg van rongálva, ezért széles kőfallal megigazítottuk, hogy ha már a várost nem tudjuk megvédeni, menedékünk lehessen a vár. Egyszer aztán megérkeztek hirtelen a tatárok. Én aznap valami ügyben a városban voltam s nem akartam már visszamenni a várba, hanem kiszöktem az erdőbe s ott lappangtam, amíg tudtam. A tatárok pedig hamarosan elfoglalták a várost, nagy részét fölégették s meg nem hagytak semmit, amit kívül találtak a vár falán. Összegyűjtötték a sok zsákmányt, azután legyilkolták az utcákon, házakban, mezőkön a férfiakat, asszonyokat, kisebb-nagyobb rendűeket, mind. Nem irgalmaztak sem nemnek, sem kornak. Ezt elvégezvén, hirtelen visszavonultak s távoztukban mindent magukkal vittek. A vártól ötezer lépésnyire megtelepedtek, de több napon át feléje se mentek. Ezért azt hitték már a várbeliek, hogy a vár erős volta miatt végképp elmentek. Mert meg volt az erősítve nagy árkokkal és a bástyákon fatornyokkal és volt benne sok páncélos vitéz. Úgyhogy mikor a tatárok néha-néha kémlelni alá jöttek, a magyar vitézek megűzték őket sebes vágtatásban.
– Mészöly Gedeon fordítása, megjelent Móricz Zsigmond Magvető című antológiájában, 1945-ben Kolozsváron, a Józsa Béla Athenaeum kiadásában.

Művét először Pruisz János váradi püspök nyomatta ki Thuróczi János krónikája 1488. évi brünni kiadása függelékéül, de még azon évben megjelent a Thuróczinak augsburgi kiadásában is.

Magyar fordítását Szabó Károly adta ki Rogerius mester váradi kanonok siralmas éneke címmel (Pest, 1861).

Rogerius mester nevét Nagyváradon egy városrész viseli.

Magyar nyelvű kiadások

Jegyzetek

  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2021. január 17.
  2. ↑ "CERL Thesaurus" (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. Hozzáférés: 2021. január 17.
  3. 1 2 3 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2021. január 17.
  4. ↑ "Identifiants et Référentiels". IdRef (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. Hozzáférés: 2021. január 17.
  5. ↑ "Identifiants et Référentiels". IdRef (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. Hozzáférés: 2020. március 5.
  6. ↑ "Nemzetközi Virtuális Katalógustár". Nemzetközi Virtuális Katalógustár. Online Számítógépes Könyvtári Központ. Hozzáférés: 2021. január 17.
  7. ↑ "Roger d'Apulie (Rogerius de Apulia) (1201/05 - 1266)". hs-augsburg.de. Hozzáférés: 2021. szeptember 4.
  8. ↑ "Carmen miserabile super destructione regni Hungariae per Tartaros Conspectus capitulorum". Hozzáférés: 2021. szeptember 4.
  9. ↑ "Rogerius mester váradi kanonok Siralmas éneke". Hozzáférés: 2021. szeptember 4.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek