Rottenbiller utca

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 19° 04′ 34″47.503453°N 19.076111°E

Rottenbiller utca
A Rottenbiller utcai felüljáró
A Rottenbiller utcai felüljáró
Úttípusutca
Hosszakb. 1 km
OrszágMagyarország
TartományokBudapest VII. kerülete
Az út elejeBaross tér
Az út végeLövölde tér
A Wikimédia Commons tartalmaz Rottenbiller utca témájú médiaállományokat.

A Rottenbiller utca Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, az Erzsébet körúttal és a Dózsa György úttal párhuzamos, a Baross teret a Lövölde térrel összekötő, mintegy 1 kilométer hosszú utca.

Története

A 19. század közepéig mint Liniengraben, majd Árokvonal utca volt ismert a pesti polgárok szőlőskertjeit a mai Rottenbiller utca helyén átszelő földút. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1860-as években a Wesselényi utcáig építtette ki az utat, majd Pest városának korábbi polgármestere, Rottenbiller Lipót után 1873-ban Rottenbiller utcának nevezték el. 1879-re a Lövölde térig tartó szakasz is kiépült.

A fakockákkal (holzpflaster) burkolt Rottenbiller utca 1900-ban, Klösz György felvétele

Az utca legrégibb épülete a Dob utca torkolatánál álló, 1872-ben felépült Erzsébet leányárvaház, de az út két oldalát ekkor még alig szegélyezték házak. Ugyanakkor már az 1870-es évektől erre vitte a Városligetbe a pihenni vágyókat a lóvasút, 1897 után a villamos. Az 1880-as évekre az utca mindkét oldalán két-három emeletes eklektikus lakóházak sorakoztak, az 1900-as évekre pedig a Baross és a Lövölde tér felőli szakaszokon többemeletes paloták emelkedtek. Ugyanebben az időben több üzem nyílt az utcában (nagymosoda, mérleg- és játékkártyagyár, tejcsarnok). Az épületek a mai napig őrzik az utca századfordulós arculatát.

1902-ben a Rottenbiller utcával kapcsolatban Hamrák János szélhámos aszfaltmunkás bűnügyét sokan megismerhették. Hamrák, annak a hamisított legendának köszönheti mai hírnevét, hogy úgymond „eladta Székesfehérvárnak” azt a több kocsira való fakockát, ami a budapesti Rottenbiller utca kétszáz négyszögméter bükkfa-burkolata volt. Azonban a szélhámosság egészen másként történt, az elterjesztett és kiszínezett, meghamisított történetet ugyanis a magyar szocializmus médiasztárja, dr. Szabó László a Kékfény című tv műsor műsorvezetője írta meg a Táncsics Kiadónál 1981-ben megjelent Bűnügyi panoptikum című könyvében. Az újabb forráskutatás és a korabeli sajtócikkek szerint ugyanis Hamrák a fakockákat tüzelőanyagként adta el özv. Placht Józsefné, illetve Kartner Ferencné (született Müller Teréz) Budapest, Sörház utca 6. sz. alatti lakosoknak, mindössze 72 koronáért.

A Rottenbiller utcai faburkolat ellopása dolgában Bacskay rendőrfogalmazó vezeti a vizsgálatot. Már kiderítette, hogy a vakmerő tolvaj Hamrák János aszfaltmunkás, aki a Fehérvári-úton lakott, s néhány nappal ezelőtt eltűnt lakásáról. A több kocsira való fakockát Kartner Ferencné, a Sörház-utca 6. számú házának felügyelőnője, s az ugyanott lakó özvegy Placht Józsefné vásárolta meg. Hamrákot keresik a detektívek, kik már nyomában vannak.
– Az ellopott utca. Budapesti Hírlap

A Baross tér felőli oldalon az 1960-as években építették fel az autóforgalmat a Rákóczi út felett elvezető Rottenbiller utcai felüljárót.

Jeles épületei

Rottenbiller u. 17-19.
A Walla-ház homlokzata (15.)
A volt Budapesti Központi Tejcsarnok épülete (31.)