Royal-pingvin

Royal-pingvin
Royal-pingvin a természetes élőhelyén
Royal-pingvin a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Pingvinalakúak (Sphenisciformes)
Család: Pingvinfélék (Spheniscidae)
Alcsalád: Spheniscinae
Nem: Eudyptes
Vieillot, 1816
Faj: E. schlegeli
Tudományos név
Eudyptes schlegeli
Finsch, 1876
Szinonimák

Fehérarcú pingvin

Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Royal-pingvin témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Royal-pingvin témájú médiaállományokat és Royal-pingvin témájú kategóriát.

A Royal-pingvin (Eudyptes schlegeli) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként tartja számon ezt a pingvinfajt.

A 19. század és a 20. század határán ipari mértékű vadászata folyt; évente körülbelül 150 ezer madarat gyűjtöttek be. Egy pingvinből félliternyi olajat nyertek. Vadászata előtt, körülbelül 3 millió példánya létezhetett. A vadászat betiltása után, e pingvin állománya 850 ezer költőpárra szaporodott.

Rendszertani helyzete

A DNS-vizsgálatok alapján a kutatók megtudták, hogy a Royal-pingvin és legközelebbi rokona, a bóbitás pingvin (Eudyptes chrysolophus), körülbelül 1,5 millió éve váltak ketté. Habár néha a kettőt két külön fajként kezelik, e pingvinek egyes DNS szekvenciái igen hasonlóak; emiatt Leslie Christidis és Walter Boles ausztrál ornitológusok a Royal-pingvint a bóbitás faj alfajának tekintik. Külső megjelenésre is nagyon hasonlítanak; bár a Royal-pingvinnek fehér a pofája, míg a másiknak fekete.

A két madárfaj példányai, azokon a helyeken ahol együtt költenek, bár ritkán, de azért kereszteződnek egymással.

Neve

Ez a pingvin a tudományos fajnevét, a schlegeli-t, Hermann Schlegel, német zoológusról kapta.

Előfordulása

Egyetlen szaporodó helye az Ausztráliához tartozó Macquarie-szigeten van. Költési időszakon kívül előfordulhat Argentína, a Falkland-szigetek és a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek környékén levő nyílt óceánokon.

Megjelenése

Fej-testhossza 65–76 centiméter, testtömege pedig 3–8 kilogramm. A hím nagyobb a nősténynél. Háta és szárnyai fekete színűek, pofája, torka és hasa fehér. Fején sárga bóbitát visel.

Életmódja

A Royal-pingvin főleg krillel és halakkal táplálkozik, de ezek mellett kalmárokat is fogyaszt.

Szaporodása

Nagy kolóniákban költ. A földbe vájt fészkét akár a partokra, akár a szárazföld belsejébe - 1,6 kilométerre -, is helyezheti. A szaporodási időszaka szeptemberben kezdődik, de csak októberben tojik. Fészekalja két tojásból áll. A tojásokon 35 napig kell kotlani. A fiókák három hetes korukig az egyik szülő mindig velük van; ezután pedig a különböző fészekaljak fiókái „nappalikba” gyűlnek össze, míg mindkét szülőjük halászni van. Két hónaposan elhagyják szülőhelyeiket. Csak 6 évesen válnak ivaréretté.

Royal-pingvin telep
A madár szemből