| Buzérfélék | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Típusnemzetség | ||||||||||||||||||
| Rubia L. | ||||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Buzérfélék témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Buzérfélék témájú kategóriát.
|
A buzérfélék (Rubiaceae) az APG III osztályozás alapján az eudicots csoportjának euasterid I elnevezésű kládjába tartozó tárnicsvirágúak (Gentiales) rend egyik családja.
A korábban önálló családba tartozó Dialypetalanthaceae, Henriqueziaceae, Naucleaceae és Theligonaceae az APG eredményei alapján a buzérfélék közé lett sorolva. A család jelenlegi leírása szerint mintegy 650 nemzetség és több mint 13 000 faj tartozik a buzérfélékhez (ezzel az egyik legnagyobb fajszámú zárvatermő család).
Fák, cserjék, liánok és lágyszárúak is tartoznak ide. A rend kladogramjáról elsőként leváló család főként a trópusokon élő képviselőit a rend többi családjától megkülönbözteti, hogy nincs még nekik belső (xilémen belüli) háncselemeik, magházuk pedig alsó állású. Leveleik átellenesek vagy örvösek. 4-5 forrt csészelevelük van, a 4-5 szirom csővé nőtt össze, a porzók száma is 5. A virágzat sokszor fejecskeszerű. Leggyakoribb a toktermés, de bogyó-, csonthéjas és kaszattermés is előfordul.
Legismertebb fás szárú képviselője az etióp eredetű arab kávé (Coffea arabica) és a dél-amerikai Cinchona officinalis, melynek kérgéből kinin vonható ki. Az 1500 fajt tartalmazó Psychotria alacsony, trópusi fái közül egyesek a génusz nevéhez híven pszichotróp anyagokat, pl. DMT-t (dimetil-triptamint) tartalmaznak. A lágy szárú nemzetségek közül több a mérsékelt égövön is előforduló faj, mint a galaj (Galium) – pl. tejoltó galaj – vagy a festő buzér (Rubia tinctorum).
A nemzetségek nemzetségcsoportokba tartoznak, amik a következő három általánosan elfogadott alcsaládot alkotják:
|
|
Egyes leírások egy negyedik alcsaládot is említenek Antirheoideae néven. Más, rbcL-alapú vizsgálatok szerint a korábbi leírások szerint Antirheoideae-be sorolt nemzetségek a Cinchonoideae alcsaládba vannak beágyazva (Guettardeae nemzetségcsoport).









A következő nemzetségeket említi Watson és Dallwitz (Delta):