SARS

SARS

BNO-111D65
BNO-10U04.9
BNO-9079.82079.82
Főbb tünetek
DiseasesDB32835
MedlinePlus007192
A Wikimédia Commons tartalmaz SARS témájú médiaállományokat.
A SARS-vírus pásztázó elektronmikroszkópos képe, amelyen látható a nyilakkal mutatött SARS-CoV koronavírus részecskék „rozettaszerű” megjelenése
A SARS-CoV koronavírus genomszervezete. Az Nsp3 és a teljes hosszúságú SUD az N, M és C aldomainek kiemelésével. Mpro, fő (vagy 3CL) proteáz; ssRBP, egyszálú RNS-kötő protein; RdRp, RNS-függő RNS-polimeráz; ExoN, exonukleáz; NendoU, uridin-specifikus endoribonukleáz; MT, metil-transzferáz; A tüske fehérjék; E, burokfehérje; M, membrán (mátrix) protein; N, nukleokapszid fehérje; Ac, savas domén; X, X-domén; SUD, SARS-egyedi domain; PL2pro, papainszerű proteáz; TM, transzmembrán régió; Y, Y-domain

Az új, potenciálisan halálos SARS (angolul severe acute respiratory syndrome, SARS, „súlyos akut légzőszervi szindróma”) emberi légzőszervi betegség, amelyet egy humán koronavírus okoz, tudományos elnevezése SARS-CoV. Az új, kialakulóban lévő emberi fertőző betegségben súlyos alsó légúti betegség dominál, és etiológiailag kapcsolódik egy új koronavírussal (SARS-CoV). Az atípusos tüdőgyulladást okozó kórokozó csak direkt kontaktussal, cseppfertőzés útján terjed, így az Európában és Amerikában előfordult néhány esetet lokalizálták, és a fertőzés nem terjedt tovább.

2002 novembere és 2003 júliusa közt egy csaknem világméretű SARS-járvány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 8096 ismert megbetegedést okozott. A betegek 9,6 százaléka, 774 ember meghalt. 2003 elején a Kína Kuangtung tartományából indult járvány hetek alatt szétterjedt és a világ 37 országában okozott megbetegedéseket. Három tényező, a kórokozó erőssége, a beteg immunrendszere, a környezeti tényezők és a fertőző koronavírus dózisa határozta meg a halálos esetek bekövetkeztét, ezért egy jó immunrendszerű fiatal beteg is meghalhatott, ha nagy adag vírussal fertőződött. Néhány orvos meg is halt, akik gyanútlanul, védőintézkedések nélkül vizsgálták az első betegeket.

2003. május 8-ai adatok szerint a halálozási arányszám a legfeljebb 24 éves korosztályokban 1 százalék alatt volt, 25 és 44 év között 6 százalék, 45 és 64 között 15 százalék, 65 felett több, mint 50 százalék. Összehasonlításképp, az influenza esetében a halálozási ráta általában 0,7 százalék körül van (elsősorban az időseket sújtva), de az új törzsek okozta súlyos helyi járványok esetében akár 33 százalékra is emelkedhet.

2003-ban a tudományos vizsgálatok felvetették azt a lehetőséget, hogy három ragadozó vagy vegyes táplálkozású állatfaj is lehetett az új vírus kialakulásának kínai forrása. Amennyiben ez a felvetés beigazolódik, akkor számolni kell azzal, hogy a fertőzés újra át fog kerülni az emberre.

Története

Valószínű SARS-esetek országonként, 2002. november 1. – 2003. július 31.

A SARS-vírus által fertőzött országok térképe 2002. november 1. és 2003 augusztus 7. között
  Ellenőrzött halálos esetek
  Ellenőrzött esetek
  Esetek nélkül
2003 feltételezett SARS esetek - világszerte
2003. SARS eset statisztika
Ország vagy régióSARS esetekHalál SARS miattHalál nem SARS miattHalálozási ráta (%)
Kína*5328349196,6
Hongkong*1755299517
Kanada25144017
Tajvan**346373611
Szingapúr23833014
Vietnám63508
Amerikai Egyesült Államok27000
Fülöp-szigetek142014
Mongólia9000
Makaó *1000
Kuvait1000
Írország1000
Románia1000
Oroszország1000
Spanyolország1000
Svájc1000
Összesen8273775609,6
(*) A Kínai Népköztársaság adataiban nem szerepelnek a különleges közigazgatású régiók (Makaó, Hongkong), amelyeknek adatait a WHO külön kezeli.
(**) 2003 július 11. óta 325 tajvani esetet „töröltek”. Ezek közül 135 esetben nem volt elegendő a laboratóriumi információ. A törölt estek közül 101-en meghaltak.


Jegyzetek

  1. ↑ "Coronaviruses Molecular and Cellular Biolog" (PDF). Caister Academic Press. 2007. Hozzáférés: 2020. március 22. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  2. ↑ "Definition of SARS" (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. március 22.
  3. ↑ Thiel V (editor). (2007). Coronaviruses: Molecular and Cellular Biology (1st ed.). Caister Academic Press. ISBN 978-1-904455-16-5. {{cite book}}: |author= has generic name (súgó)
  4. ↑ J Clin Pathol (2004). "Pulmonary pathological features in coronavirus associated severe acute respiratory syndrome (SARS)". Journal Clinical Pathology. Hozzáférés: 2020. március 1. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  5. ↑ "Amit a SARS-ról tudni lehet /Az atípusos tüdőgyulladás/". Hozzáférés: 2020. február 9. {{cite web}}: Text "Vital.hu" ignored (súgó)
  6. ↑ "Summary of probable SARS cases with onset of illness from 1 November 2002 to 31 July 2003". WHO. Hozzáférés: 2008. október 31.
  7. ↑ Smith, R. D. (2006). Responding to global infectious disease outbreaks: Lessons from SARS on the role of risk perception, communication and management. Journal of Social Science and Medicine, 63, 3113-3123
  8. ↑ Von Veronika Hackenbroch (2003. április 14.). "„Die Besorgnis nimmt zu" Der WHO-Epidemiologe Klaus Stöhr über die Ausbreitung der Lungenkrankheit SARS" (német nyelven). Der Spiegel. Hozzáférés: 2020. március 1.
  9. ↑ Update 49 - SARS case fatality ratio, incubation period, World Health Organization, 7 May 2003. URL Accessed 17 May 2008.
  10. ↑ "A SÚLYOS AKUT RESPIRATORIKUS SZINDRÓMA (SARS) ÉS A KÓROKOZÓ VIROLÓGIAI TULAJDONSÁGA, Magyar Tudomány • 2003/08" (PDF). MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 2021. október 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. március 1. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  11. ↑ Epidemic and Pandemic Alert and Response (EPR), World Health Organization (WHO)

Fordítás

További információk