 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő jura–holocén | ||||||||||||||
.jpg) Elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
 A gyíkok elterjedése a Földön | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyíkok témájú kategóriát.
| ||||||||||||||
A gyíkok (Sauria) a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó parafiletikus csoport. 5 alrend és 26 család tartozik az alrendbe.
A gyíkok túlnyomórészt a szó legszorosabb értelmében vett szárazföldi állatok, mert még a nedves helyeket is elkerülik. Testükön rendszerint világosan megkülönböztethetők a fej, nyak, törzs, farok és a végtagok. A különböző fajok szerint sokféleképpen változó pikkelyeket tábla vagy szemcsés, zsindely- és örvös-pikkelyekre osztják. A pikkelyek és pajzsok mellett nem ritkán fordulnak elő tövisek, lécek, tarajok, s másforma szaruképződmények is.
A gyíkok a környezet melegével tartják fenn testhőmérsékletüket, ezért elsősorban a meleget szeretik. A legtöbb gyíkfaj a trópusokon, illetve szubtrópusi éghajlaton él. Számos családjuk közül a legtöbb fajjal a vakondgyíkfélék avagy szkinkek (mintegy 1000 faj), a gekkófélék (~830 faj), a leguánfélék (~650 faj) és az agámafélék (~300 faj) rendelkeznek.
