Scilly közigazgatásilag önálló, egységes hatóság státusza van, ám ceremoniális szempontból Cornwall megye része és bizonyos szolgáltatások is közösek. A szigetek gazdaságának alapja a turizmus és a mezőgazdaság.
Földrajza
A Cornwall-félsziget csúcsától 45km-rel délnyugatra elhelyezkedő, perm kori gránitból álló szigetcsoport 5 nagyobb, lakott szigetből és mintegy 140 lakatlan sziklaszirtből áll.
1975-ben a szigetcsoport teljes egésze megkapta a kiemelkedő természeti szépségű terület minősítést és máig a legkisebb ilyen jellegű védett terület. Annet és Samson szigetein tömegesen fészkelnek a csérek és több helyütt fókák is élnek. A Brit-szigeteken egyedül Scillyn él a keleti cickány.
A dagály szintje viszonylag magas; a legnagyobb St. Mary's szigetén, ahol eléri a 6 métert. Mivel a szigetek közötti víz sekély, egyes helyeken alacsony apály idején átlábalható. Trescóról például elérhetőek az északi szigetek, Bryher, Samson és St. Martin's. St. Martin's-ról a White Island, Little Ganilly és Great Arthur járható.
A Scilly-szigetek éghajlata mérsékelt óceáni. A meleg Észak-atlanti áramlat miatt szinte soha nem esik a hó és nem esik fagypont alá a hőmérséklet; így a kertészek a brit átlagnál már jóval hamarabb tudnak tavaszi virágokat termeszteni. A szigetek egyik legfontosabb mezőgazdasági kiviteli cikke a nárcisz és egyéb vágott virágok. Az óceáni kitettség árnyoldalai az erős téli viharok, amik miatt a különösen kitett északi oldalon csak alacsony növényzet (hangabozótok) képes megmaradni. Ezzel szemben Tresco szélvédett déli felén az apátsági kert már szubtrópusi jellegű.
Az éves átlaghőmérséklet 11,8°C, ami alig tér el a londoni 11,6°C-tól. A telek az óceán mérséklő hatásának köszönhetően az egész országban itt a legmelegebbek, viszont a nyarak is hűvösebbek mint Britannia szigetén. A legalacsonyabb hőmérsékletet, -7,2°C-ot 1987 januárjában mérték (ekkor esett a legtöbb hó is, 23cm), de a legmelegebb nap is mindössze 27,8°C-os volt.
Egy elmélet szerint mintegy 1500-1600 évvel ezelőttig a Scilly-szigetek jóval nagyobbak voltak, esetleg egy, összefüggő földterületet alkottak, amelynek az elmélet támogatói az Ennor (En Noer, nagy sziget) nevet adták. I. sz. 400-500 körül a megemelkedő tengerszint elöntötte a nagy szigetet és létrehozta a mai állapotot. Az elmélet bizonyítékai a következők:
Egy római kori leírás egyes számban, Scillonia-szigetként (Scillonia insula) hivatkozik rá.
Nornouron, az egyik apró sziklazátonyon, sérszigeten ősi farm nyomaira bukkantak, de ma a szikla túl kicsi a mezőgazdasági művelésre. Egy egész kis vaskori közösség nyomait is megtalálták, amely egészen a római hódítás koráig fennmaradt.
Egészen alacsony apálynál át lehet gázolni egyes szigetek között.
Bizonyos szigetek mellett (pl. Samson) szántóföldeket elválasztó falakat találtak, amelyeket rendszeren elönt a dagály.
A régi kelta helynevek valamikori partvonalakra és szárazföldekre utalnak.
A jégkorszak óta kiemelkedő Skóciával szemben, egész Dél-Anglia kissé süllyed; ennek bizonyítékai a tenger által elöntött folyótorkolatok, a riák a cornwalli tengerpart mentén (pl. a Fal és Tamar-folyók esetében).
Scilly a kőkorszak óta lakott. Lehetséges, hogy a föníciaiak és görögök által látogatott Ón-szigetek (Kassziteridák) közé Scilly is beletartozott. Bár ónlelőhelyek nincsenek rajta, de pihenőhelynek megfelelt.
A 4. században ide száműzték az eretneknek nyilvánított hispaniai Priscillianus két hívét, Instantiust és Tiberianust.
A néphagyomány Cornwall és Scilly közé helyezi Lyonesse legendás királyságát, amelynek Trisztán volt az uralkodója és amely a tengerbe süllyedt (újabb utalás a szigetek tengerbe merülésére).
Olaf Tryggvason, aki a szigeteken lett a kereszténység híveHugh TownA Patkány-sziget (Rat Island) St. Mary's kikötőjében
Egy skandináv saga szerint Olaf Tryggvason 986-ban Scillyn találkozott egy keresztény látnokkal (talán a priszcilliánusok utódjával), akinek hatására megkeresztelkedett, a későbbiekben nem fosztogatott keresztény településeket és amikor 995-ben Norvégia királya lett, elkezdte az ország megtérítését.
Cornwall és feltehetően Scilly Æthelstan idején kerültek véglegesen az angol korona fennhatósága alá. A normann hódítás után a Domesday Book tanúsága szerint az exeteri körzethez tartozott (Cornwall, Devon, Dorset, Somerset és Wiltshire mellett).
A 12. században egy kései viking támadás érte a szigeteket; az Orkneyinga saga(wd) szerint az orkney-szigeteki Sweyn Asleifsson és társai elfogtak egy szerzetesek tulajdonában lévő bárkát és kifosztották.
A sziget eleinte egy remeteközösség tulajdonában volt és I. Henrik adományozta a tavistocki apátságnak, amely Trescón kolostort építtetett. A kolostort VIII. Henrik záratta be a reformáció idején. Ekkor a szigeteken még a kelta cornish nyelv volt a domináns, de akárcsak Cornwallban, használata ezután gyorsan visszaszorult.
Az angol polgárháborúban a Parlament erői foglalták el Scillyt, de helyőrségük fellázadt és a royalisták visszatértek. Az 1650-es évekre John Granville royalista kormányzó kalóztámadásai bázisául használta a szigeteket, ahonnan parlamenti és holland hajókat fosztogatott. Maarten Tromp holland admirális 1651. május 30-án kikötött Scillyn és kárpótlást követelt, amit nem kapott meg, ezért hadat üzent; így kezdődött a világ egyik leghosszabb és legkevésbé véres hadiállapota, a háromszázharmincöt éves háború Hollandia és a Scilly-szigetek között.
1651 júniusában Robert Blake tengernagy visszafoglalta a szigeteket a Parlament számára. Az általa építtetett, ágyúkkal megerősített őrtorony (Cromwell's Castle) ma is áll.
1707. október 22-én ez volt a színhelye a brit haditengerészet történelmének egyik legszörnyűbb balesetének. A Gibraltárból Portsmouthba tartó 21-tagú flottából hat zátonyra futott és négy el is süllyedt. 1450-en vesztek oda, köztük a flottaparancsnok, Sir Cloudesley Shovell is.
A szigeteket többször végigfosztogatták a berber kalózok, akik az elfogott lakosokat elhurcolták rabszolgának.
Scilly kormányzói
A Scilly-szigetek kormányzóit az Admiralitás jóváhagyásával az uralkodó nevezte ki, szigetek stratégiai jelentősége miatt ez katonai pozíció volt. A kormányzó elsősorban katonai joghatósággal bírt, míg a polgári közigazgatás a szigetek földterületére birtokjoggal rendelkező bérlő kezében volt, akinek a jogát a Cornwall hercegség biztosította. A kormányzók gyakran nem laktak a szigeteken; katonai feladataikat egy hadnagy rangú helyettes, a polgári ügyeket pedig egy tizenkét tagú tanács látta el.
Thomas Godolphin még 1568-ban lett bérlővé, a fia, Francis volt az első kormányzó. A Godolphinok és Osborne rokonaik (Leeds hercegei) 1831-ig töltötték be a kormányzói a pozíciót, amikor is George Osborne, Leeds 6. hercege visszaadta a bérletet a Cornwall hercegségnek. 1834-ben Augustus Smith 20 000fontért megszerezte a bérleti jogot, és felvette a „Lord Proprietor of the Isles of Scilly” címet. A bérlet 1920-ban lejárt a legtöbb szigetre vonatkozóan, és a tulajdonjog visszakerült a hercegséghez. A Tresco szigetet azonban ma is a Dorrien-Smith család bérli.
1831–1834 a Cornwall Hercegség közvetlen fennhatósága alatt
1834–1872 Augustus Smith (1804–1872)
1872–1918 Thomas Dorrien-Smith (1846–1918)
1918–1920 Arthur Dorrien-Smith (1876–1955)
Lakosság
Jeltorony a St. Martin's szigeten
A Scilly-szigeteken 2281 élnek, ebből majdnem a fele, 1068 fő Hugh Town-ban. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosok 97%-a fehérnek és britnek vallotta magát és 93%-uk Angliában (beleértve magát Scillyt) született. Az Európai Unió 2004-es keleti kibővítése után mintegy 100 kelet-európai költözött a szigetekre.
Közigazgatás
Scilly nem hivatalos zászlaja
1890-ig Scilly Cornwall egyik hundred-je volt, de ekkor önkormányzatot kapott, a mai egységes hatóság megfelelőjét. A helyi hatóság a megyei tanácsok jogaival felruházott Scilly-szigetek Tanácsa (Council of the Isles of Scilly). Ceremoniális szempontból a szigetcsoport ma is Cornwall része; emellett a Cornwalli Hercegséghez is tartozik, a földbirtokok nagy része a herceg örökös tulajdonában van. Az egészségügy és a rendőrség is Cornwallhoz tartozik.
A lakosok közel 10%-a (164 fő) áll a 21 fős tanács alkalmazásában. A tanácstagok közül 13-at St Mary's körzetéből, 2-2-t pedig a négy kisebb szigetről választanak. Székhelye Hugh Town.
Különálló közigazgatása miatt a szigetek sokáig sajátos jogállást élvezhettek. 1954-ig a lakosoknak nem kellett jövedelemadót fizetniük és az autók utáni útadót is csak 1971-ben vezették be.
A szigeteken egy iskola létezik, a Five Islands School, amelynek elemi iskolai fiókjai vannak négy szigeteken, míg a középiskolai oktatás St Mary's-en zajlik. A beutazó diákokat hét közben helyben elszállásolják. 2004-ben a diákok 92,9%-a ért el közepes vagy annál jobb eredményt legalább öt tárgyból az érettségi vizsgán, szemben az országos 53,7%-kal.
Gazdaság
Hugh Town
A szigetlakók az idők során számos foglalkozást kipróbáltak fenntartásuk érdekében, mint a hínárgyűjtést, révkalauzkodást, csempészést, halászatot, hajóépítést és újabban a virágtermesztést. A 18. század közepétől a lakosság számára létfontosságúvá vált az Angliával folytatott kereskedelem. A 20. század végére a helyi mezőgazdaságot egyre inkább szorongatta az élelmiszerimport és a farmerek egyre inkább a turisták kiszolgálására váltottak át. A statisztikák szerint a foglalkoztatottaknak mindössze 2%-a dolgozik a mezőgazdaságban, míg a turizmusban 63%-uk, és a szigetek jövedelmének 85%-a származik ebből a szektorból. A látogatók többsége St Mary's-en száll meg, bár hotelek (St Agnes kivételével) a többi lakott szigeten is vannak. A nyári főszezont meghosszabbítja, hogy az októberben érkező vándormadarak kedvéért sok madármegfigyelő utazik ide. Scillyn sok ritka észak-amerikai vagy akár szibériai madár megpihen.
Közlekedés
St. Mary's repülőterére a Land's End-i, ahová a Newquay Cornwall-i és az exeteri reptérről érkeznek repülőgépek. A cornwalli Penzance kikötőjéből kompjárat közlekedik Hugh Townba.
Kultúra
Sport
A Scilly-szigeteken található a világ legkisebb futballbajnoksága, amelyben két csapat, a Woolpack Wanderers és a Garrison Gunners küzd egymással évadonként 17 meccsen.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isles of Scilly című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a List of governors of Scilly című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. > a kormányzók felsorolása és a hozzá tartozó bevezetőszöveg.
↑Weatherhill, Craig (2007) Cornish Placenames and Language. Wilmslow: Sigma Leisure
↑"Priscillianus and Priscillianism". Dictionary of Christian Biography and Literature to the End of Sixth Century. Hozzáférés: 2010. december 11.
↑Anderson, Joseph (Ed.) (1893) Orkneyinga saga. Fordította Jón A. Hjaltalin & Gilbert Goudie. Edinburgh. James Thin and Mercat Press (1990 reprint). ISBN0-901824-25-9
↑Blackford, Oscar (1925). The Cornish Church Guide. 194.o.
↑Gibson, F, My Scillionian Home... its past, its present, its future, St Ives, 1980
↑Isles of Scilly Integrated Area Plan 2001–2004, Isles of Scilly Partnership 2001
↑Neate, S, The role of tourism in sustaining farm structures and communities on the Isles of Scilly in M Bouquet and M Winter (eds) Who From Their Labours Rest? Conflict and practice in rural tourism Aldershot, 1987
Egyesült Királyság
Anglia
é. sz. 49° 55′ 12″, ny. h. 6° 18′ 00″49.920000°N 6.300000°WKoordináták: é. sz. 49° 55′ 12″, ny. h. 6° 18′ 00″49.920000°N 6.300000°W
