| Simkent (Шымкент Şımkent) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Alapítás éve | 12. század | ||
| Polgármester | Gabidulla Abdrahimov | ||
| Irányítószám | 160000 | ||
| Körzethívószám | (+7) 7252 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 191 877 fő (2023. jan. 1.) | ||
| – agglomeráció | 854 500 fő | ||
| – elővárosokkal | 1 400 000 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 506 m | ||
| Terület | 347 km² | ||
| Időzóna | BTT (UTC+6) | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Simkent weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Simkent témájú médiaállományokat. | |||
Simkent (Шымкент/Şımkent/شىمكەنت), korábbi nevén 1993 előtt Csimkent (Чимкент/چىمكېنت, oroszul Чимкент') Kazahsztán harmadik legnagyobb városa, 629 600 fős lakosságával (2011). Az ország legsűrűbben lakott régiója, a Türkisztáni területen fekszik, attól közigazgatásilag független. A város fontos közlekedési csomópont a Turkesztán–Szibéria vasútvonalon, egyben jelentős kulturális központ. Repülőtere a simkenti nemzetközi repülőtér. A város Almatitól 690 km-re nyugatra, az üzbegisztáni Taskenttől 120 km-re északra fekszik.
Simkentet a 12. században alapították karavánszerájként, hogy védjék a Selyemúton fekvő Szajram városát, amely tíz kilométerre keletre feküdt tőle. Simkent a nomád törökök és a letelepedett szogdok közti kereskedelem egyik központjává vált. Többször is elpusztították, többek közt Dzsingisz kán csapatai, a déli kánságok seregei és nomádok is. A 19. század elején a kokandi kánság része lett. 1864-ben az oroszok foglalták el. 1914-ben a Csernajev, 1924-ben a Simkent nevet kapta. Az orosz hódítás után a nomád és a letelepedett törökök közti kereskedelem zajlott a városban, mely híres volt kumiszáról.
Simkent közelében gulág is volt, és sok orosz anyanyelvű ember fogolyként érkezett a területre.
A Csimkent név két üzbég szóból ered: a csim pázsitot jelent, a kent vagy kand pedig várost, így „fűben lévő város” a jelentése. Miután Kazahsztán elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól, a várost 1993-ban átnevezték, a kormány által indított mozgalom keretén belül, melynek célja az volt, hogy a városoknak kazah neve legyen. Az ország alkotmányában is szereplő írásmódja, a Шымкент (Simkent) szembemegy az eredeti üzbég helyesírási szabállyal, mely szerint sosem következik ы a ш után; emiatt az új, Simkent nevet a cirill betűt használó országok közül csak Kazahsztán használja, a többiek továbbra is Чимкент (Csimkent) formában írják a város nevét.
2015 januárjában Simkent kérelmezte az UNESCO-tól, hogy ismerjék el ősi városként.
Simkent a mediterrán és a száraz kontinentális éghajlat határán fekszik. A nyár forró, viszonylag száraz, a tél hideg, de érezhetően melegebb, mint az olyan, északabbra fekvő városokban, mint Almati és Asztana. A leghidegebb hónap, a január középhőmérséklete -1 fok körül van, az éves csapadék kicsivel 600 mm alatti.
| Lakosok száma | 854 500 | 885 799 | 912 300 | 951 605 | 1 038 152 | 1 074 167 | 1 184 113 | 1 191 877 |
| 2014 | 2016 | 2017 | 2018 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 |
Főbb etnikumok:
A városban korábban az ólombányászat volt jelentős, a gazdasági fejlődés az 1930-as években indult meg. 1934-ben vagy 1938-ban ólomolvasztó kemence épült Simkentben, amely a Szovjetunió nagy részét ellátta ólommal, rézzel és más fémekkel, többek közt innen származott a Vörös hadsereg töltényeinek háromnegyede. Az olvasztás 2008-ig zajlott, és hatalmas talajszennyezéssel (ólom, kadmium) járt. 2010-ben viták közepette rövid ideig újraindította egy, az Egyesült Királyságban bejegyzett cég, a Kazakhmys. A városban cinkfinomítás, valamint karakuljuhgyapjú feldolgozása zajlik, textil-, élelmiszer- és gyógyszeripara is van, valamint egy közepes méretű olajfinomító, melynek tulajdonosa és üzemeltetője a PetroKazakhstan.
A Command & Conquer: Generals számítógépes játékban szerepel a város.
| Város | Ország |
|---|---|
| Stevenage | |
| İzmir | |
| Adana | |
| Mahiljov | |
| Grosseto | |
| Pattaja | |
| Hudzsand |