Simon Newcomb

Simon Newcomb
1890-ben
Született	1835. március 12. Wallace, Új-Skócia, Kanada,
Elhunyt	1909. július 11. (74 évesen) Washington Amerikai Egyesült Államok
Állampolgársága	amerikai
Nemzetisége	kanadai
Házastársa	Mary Caroline Newcomb
Gyermekei	Josepha Newcomb Whitney Anita Newcomb McGee
Szülei	John Burton Newcomb
Foglalkozása	csillagász matematikus közgazdász regényíró egyetemi oktató sci-fi író író
Tisztsége	President of the American Mathematical Society (1897–1898) elnök (1899–1905, Amerikai Asztronómiai Társaság)
Iskolái	Harvard Egyetem (BSc, 1858)
Kitüntetései	Copley-érem 1890
Halál oka	rák
Sírhelye	Arlingtoni Nemzeti Temető (Sec. 1, Num 527)
Tudományos pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szakterület	Csillagászat, Matematika
Kutatási terület	Asztrofizika
Szakintézeti tagság	Royal Society (1877. december 13. – , Foreign Member of the Royal Society) Svéd Királyi Tudományos Akadémia Bajor Tudományos Akadémia Szentpétervári Tudományos Akadémia Holland Királyi Tudományos Akadémia Royal Physiographic Society in Lund American Academy of Arts and Sciences Porosz Királyi Tudományakadémia Accademia Nazionale delle Scienze detta dei XL Nemzeti Tudományos Akadémia (USA) (1869–, Member of the National Academy of Sciences of the United States) Torinói Tudományos Akadémia (1905. március 5. – ) Göttingeni Tudományos Akadémia Amerikai Filozófiai Társaság (1878–) Accademia Nazionale dei Lincei (1895. augusztus 1. – )
Munkahelyek
USA Tengerészeti Akadémia, Haditengerészeti Csillagvizsgáló	professzor (matematika, csillagászat — 1861–1879); Tengerészeti Csillagvizsgáló Évkönyv Irodájának igazgatója (1879–1899)
John Hopkins Egyetem	matematika és asztronómia professzora
Hatással voltak rá	Albert A. Michelson Henry Ludwell Moore, * Benjamin Peirce Albert A. Michelson
Simon Newcomb aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Simon Newcomb témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Simon Newcomb (Wallace, Új-Skócia, 1835. március 12. – Washington, 1909. július 11.) kanadai-amerikai asztrofizikus.

Élete

Eközben (1857-tő) már a Tengerészeti Csillagvizsgáló Évkönyv irodájában alkalmazták számolónak. 1861-ben, amikor a déliekkel szimpatizáló tengerésztisztek egymás után mondták fel állásukat, és költöztek át a Konföderáció államaiba, az ifjú Newcombot kinevezték a washingtoni Haditengerészeti Csillagvizsgáló (United States Naval Observatory) matematika professzorává és a csillagászává.

1875-ben felkínálták neki a Harvard Obszervatórium (Harvard College Observatory) vezetését, de ő elhárította az ajánlatot, mert jobban érdekelte a matematika (ide értve az égitestek pályaszámításait), mint a közvetlen megfigyelések.

Húsz éven át (1877–1897) volt a Tengerészeti Csillagvizsgáló Évkönyv Irodájának (American Ephemeris and Nautical Almanac Office) igazgatója — máig ezt tartják a legfontosabb, az égitestek helyzetét és mozgását táblázatos formában megadó csillagászati évkönyvnek. Eközben 1884–1893 között a John Hopkins Egyetemen is a csillagászat és a matematika professzora volt.

Munkássága

Az égi mechanika, az asztronometria és a csillagászati navigáció foglalkoztatta — főleg az égitestek, azon belül is leginkább a belső bolygók és a Hold mozgásának leírása. A Hold mozgását vizsgálva kimutatta, hogy a Föld forgásának szögsebessége nem állandó. Az égi vonatkoztatási rendszer megalkotását egy másfél ezer csillag pontos koordinátáit tartalmazó katalógussal segítette.

Több alapvető állandó:

• a precesszió,
• a nutáció és
• a csillagászati aberráció (elhajlás)

hivatalos értékének az általa meghatározott mennyiségeket fogadták el. Az 1960-as évekig, a mesterséges holdak rendszerbe állításáig az általa összeállított bolygótáblázatokat használták.

A fény sebessége

A fizika vége

A 19. század végén az akkor uralkodott általános szemléletnek megfelelően úgy vélte, hogy a fizika többé-kevésbé befejezett tudomány: szinte minden problémát megoldottak, minden szabályt megismertek, már csak egy-két apró finomítás van hátra. Szélsőségesen konzervatív tudományszemléletére jellemzően számításokkal „igazolta”, hogy a levegőnél nehezebb testek nem repülhetnek, tehát repülőgépek tervezésén ötletelni fölösleges. Ez a dolgozata rendkívül népszerű lett. Rengetegen idézték, egyetértőleg.

Főbb művei

Az égitestek pályáiról nyert eredményeinek összefoglalása a Csillagvizsgáló Évkönyv nyolc kötetében (1882–1889) jelent meg. Tudományos munkássága mellett a tudomány és eredményeinek népszerűsítőjeként is jelentős hírnevet szerzett. Önéletrajzát 903-ban jelentette meg (New Yorkban és Londonban) Reminiscens of an astronomer címen.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Simon Newcomb című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

Források

• Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 753. o. ISBN 963-9257-09-5  
• Révai nagy lexikona XIV. kötet (Mons–Ottó). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1916. 449. o.