Szeretvásár

Szeretvásár (Siret)
Szeretvásár címere
Szeretvásár címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBukovina
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeSuceava
Rangváros
KözségközpontSiret
Beosztott falvak
  • Mănăstioara
  • Pădureni
PolgármesterAdrian Popoiu
Irányítószám725500
SIRUTA-kód146655
Népesség
Népesség6075 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság4
Község népessége6708 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség214 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság325 m
Terület43,40 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 57′ 00″, k. h. 26° 03′ 36″47.950000°N 26.060000°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 00″, k. h. 26° 03′ 36″47.950000°N 26.060000°E
Szeretvásár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeretvásár témájú médiaállományokat.

Szeretvásár (románul: Siret, németül: Sereth, lengyelül: Seret) város Romániában, Suceava megyében, Bukovinában.

Fekvése

A megye északkeleti részén helyezkedik el, a Szeret völgyében, északi irányban Ukrajnával szomszédos. Szucsáva városától 46 km-re helyezkedik el a DN2-es főút mentén.

Nevének eredete

Nevét arról a folyóról kapta, amelynek a partján fekszik. A román Siret, magyar Szeret, lengyel Seret, ukrán Серет (Szeret) folyónév valamely korábbi népesség által adott indoeurópai eredetű elnevezés. A legközelebbi nyelvi párhuzama az óind सरित् (szarit) ’patak, folyó’ szó. A település korai magyar nevű említései latin nyelvű egyházi vizitációs okmányokból ismertek, elsőként 1550-ből Zered alakban, majd 1646–8-ből mint Seredvasar. Ez utóbbit újították fel a XIX. században előbb Szeredvásár, majd Szeretvásár alakban.

Történelem

Első írásos említése 1340-ből való.

A településnek 1345-ben már állt ferences kolostora is.

1371-ben kapott városi rangot.

Ősi erődje, mely földből és kőből épült a Szeret folyó jobb partján állt. A vár szomszédságában alakult ki a mai város. A régi várnak azonban mára már nyoma sem maradt.

1359-ben az önálló moldvai fejedelemség megalapítója I. Bogdan fejedelem (1359-1365) áthelyezte az eddig Moldvabányában (románul: Baia) levő székhelyét Siretbe.

Fia és egyben utóda, Lațcu fejedelem (1365-1374) engedélyt kért a pápától katolikus püspökség megalapítására, mivel katolikus hitre tért népe egy részével együtt. 1371-ben a pápa Krakkói András ferences rendi szerzetest nevezte ki a város első püspökének. A középkor folyamán a város katolikus püspöki székhely volt.

Siret városa és környéke Margit fejedelemasszony birtoka volt. Ezért gyakran nevezték a fejedelemasszony városának.

1388-ban az uralkodói székhely Siret helyett Szucsáva lett. A város fejlődése ez időtől lelassult.

Bandinus érsek 1646. évi jelentésében Seredvasar, románul Seredest.

Népesség

A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

A lakosok 84,49%-a ortodox vallású (7883 lakos), 5,75%-a római katolikus (537 lakos), 4,28%-a görögkatolikus (400 lakos), 2,59%-a pünkösdista (242 lakos), 1,39%-a pedig evangéliumi keresztény vallású (130 lakos).

Látnivalók

Görögkatolikus templom

Gazdaság

Jegyzetek

  1. ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet. 2023. május 31. Hozzáférés: 2023. július 9.
  2. ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet.
  3. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. kötet, L–Zs. Akadémiai Kiadó, 1997. p. 574. ISBN 963 05 4569 1
  4. ↑ Domonkos Pál Péter: A moldvai magyarság. Hatodik kiadás, Fekete Sas Kiadó, 2001. p. 92.
  5. ↑ Trianoni Szemle IV., 105. o.

További információk

Commons:Category:Siret
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeretvásár témájú médiaállományokat.