 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Vadon kihalt       | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Cyanopsitta spixii (Wagler, 1832) | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 |
A Spix-ara (Cyanopsitta spixii) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Cyanopsitta nem egyetlen faja.
A fajt Johann Georg Wagler német ornitológus írta le 1832-ben, a Sittace nembe Sittace Spixii néven. Tudományos faji nevét Johann Baptist von Spix német természettudósról kapta.
Brazília keleti részén volt honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők és cserjések.
Testhossza 55–57 centiméter, testtömege 296–400 gramm.
Magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik.
Az elterjedési területe rendkívül kicsi volt, a természetben 2000 óta nem észlelték, fogságban még élnek példányai. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján vadon kihalt fajként szerepel. A faj hanyatlása elsősorban a kereskedelmi célú csapdázás és az élőhelyeinek elvesztésének eredménye volt.
{{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)